BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Itt az újabb bezzegország: Lengyelország

A válságot megelőzően Szlovákia sikereitől volt hangos a nemzetközi sajtó, most viszont - úgy tűnik - Lengyelország lett a régió "bezzegállama": egyedül itt növekszik még a gazdaság.

A Marketwatch-nak nyilatkozó Wioletta Reimer szerint Lengyelországnak kiegyensúlyozottan kellett növekednie. A Pekao Bank befektetési részlegénél dolgozó szakértő ezt azzal indokolta, hogy az országnak nincsenek nyersagai, mint Oroszországnak, nem is annyira exportvezéreltek, mint Magyarország. A más országokra jellemző túlzott hitelfelvétel sem érintette Lengyelországot.

Míg a szomszédos országokat viszont keményen érintette a gazdasági válság, addig Lengyelország gazdasága az egyedüli a régióban, amely idén az első negyedéves adatok szerint még növekedni tudott, igaz, a növekedés 0,8 százalékos volt. A rugalmasság két okra vezethető vissza: egyrészt a közel negyvenmilliós lakosság érzékelhető belső keresletet teremt, másrészt az ország kevésbé függ a nyugati exporttól.

Lengyelország kevésbé kitett a külföldi hiteleknek, és bankszektora is viszonylag stabil, noha óriási nehézségeket kell legyűrnie.

A sikeresség viszonylagos: május végén Donald Tusk lengyel kormányfő vezető gazdasági tanácsadója 0-0,5 százalékra módosította az idei évre vonatkozó gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzést. Az EU még ennyire sem optimista: az Európai Bizottság 1,4 százalékos GDP-csökkenést vár.

Lengyelország is küzd a hazai kereslet visszaesésével, az export további csökkenésével, a munkanélküliség.

Mariusz Adamiak, az osztrák Pioneer Investments lengyel származású alapkezelője szerint hiába teljesít  relatíve jól az ország, ez nem jelenti azt, hogy abszolút értelemben minden rendben volna.

Adamiak azt is hozzáteszi: a lengyel kormány jó ideje prudens gazdaságpolitikát folytatott, és bár nem jó a helyzet, de még mindig kedvezőbb a helyzet, mint Romániában vagy Bulgáriában.

Az államháztartási hiány a GDP 6 százalékát is elérheti az év végén, igen távol az euroövezeti csatlakozáshoz szükséges 3 százalékos maastrichti kritériumtól. (Mint ismeretes, Magyarország idei tervezett hiánya 3,9 százalék, az Európai Bizottság pedig 2011-ig adott haladékot a költségvetési hiány lefaragására - A szerk.) Mindez egyre távolabbi időpontra tolja a 2012-re tervezett lengyel eurobevezetést is. Az Európai Bizottság legutóbbi értékelésében komoly feladatokat adott a kormánynak.

Lengyelország 3,9-es tavalyi hiányával alaposan túllőtt a konvergenciaprogramban ígért 2,7 százaléknál. Brüsszel a 2009-es lengyel tervekben sem bízik: Varsó eredeti, azóta már bevallottan tarthatatlanná vált 4,6-es deficitcéljával szemben 6,6 százalékos hiányt vár. Lengyelország számára a költségvetés rendbetételére 2012-es határidőt javasol a bizottság. A brüsszeli tanács szerint a kormánynak a hosszú távú növekedés érdekében végre kell hajtania az ez évre tervezett élénkítő intézkedéseket, ám az államháztartás helyzetének további romlását el kell kerülnie. 2010-től pedig évi 1,25-1,5 százalékponttal kell mérsékelni a hiányt.

Az IMF szerint Lengyelország előnye, hogy mentes a külső és belső egyensúlytalanságoktól. Mindazonáltal az Nemzetközi Valutaalaptól kapott 20,6 milliárd dolláros kölcsön sokat segít a piaci bizalom fenntartásában, a zloty viszonylag stabil árfolyamának fenntartásában.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.