BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Oszkó: megadóztatjuk a cafeteriát, de másról egyeztethetünk

A cafeteria szigorításával a cél a hatékonyság javítása, ám a kormány kész további egyeztetésekre többek között a pénztári befizetések sorsáról – fogalmazott a Világgazdaságnak Oszkó Péter pénzügyminiszter.

Küzdelem az adóminimalizálás ellen, a költségvetési források hatékony felhasználása, az élőmunkateher lehető legnagyobb mértékű csökkentése – ezek a célok tükröződnek az immár a T. Ház előtt lévő 2009-es és 2010-es adómódosítási tervekben, amelyek Oszkó Péter pénzügyminiszter szerint „kihozzák a maximumot” a jelenlegi költségvetési lehetőségekből. A tárcavezető a Világgazdaságnak adott interjújában úgy vélekedett: ha értelmes párbeszéd alakul ki róla, a vagyonadó idővel kinőheti a mostani gyermekbetegségeket.

Világgazdaság: Az adócsomag egyik legjelentősebb eleme, hogy az idén kismértékben, jövőre azonban jelentősen csökken az szja-terhelés, hála a sávhatár megemelésének. Kérdés azonban, hogy az akár másfél havi bérnek is megfelelő nettó keresetbővülésből mennyi marad, ha figyelembe vesszük a cafeteriaelemek megadóztatását, a vagyonadót és az általános forgalmi adó megemelését.

Oszkó Péter: – Az, hogy a nettó keresetek hogyan alakulnak az idén és jövőre, nagyon sok tényezőn múlik. Összességében az adóterhelés mind ebben az évben, mind jövőre csökken. A GDP arányában az adóterhelés a 2008-as 40,3-ről már az idén 39,8 százalékra apad, vagyis az állam összességében kevesebbet szed be a lakosságtól és a vállalkozásoktól. Az azonban, hogy egyes adózói körök terhelése hogyan változik, nagyban függ a fogyasztási szokásoktól és a juttatási rendszerektől.

Világgazdaság: Ám sokakat érint mind az adókedvezmények szűkítése, mind a vagyonadó bevezetése…

Oszkó Péter: A a kedvezmények kapcsán érdemes leszögezni: a kis- és középvállalkozások körében nem jellemzők a cafeteria-rendszerek, az ezt érintő szigorítások hatását itt minimálisnak érezzük. A nagyobb cégek körében viszont a bérszínvonal is magasabb, itt tehát még nagyobb arányban nő a nettó jövedelem.

Ráadásul az adókedvezmények nem szűnnek meg, az adóteher „beépül” a juttatásokba, vagyis mintegy harmadával jut kevesebb a munkavállalóknak jövőre. A vagyonadó kapcsán pedig érdemes leszögezni: míg a nettó jövedelemnövekmény 2010-ben több mint egymillió adózónál meghaladja a havi tízezer forintot, az új ingatlanadó maximum 250 ezer adózót érint.

További részletek a holnapi Világgazdaságban!

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.