Pocsék az ország egészségügyi és a gazdasági helyzete - Vélik a netpolgárok

Az NRC Piackutató immár közel négy esztendeje méri az internetes társadalom véleményét közéletünk állapotáról és a közeljövőt illető várakozásairól.

 

Az index 2005 őszén még 40 pont feletti (és a választások környékén az 50 pontot is megközelítő) értéket vett fel, 2006 júniusában, a megszorító intézkedések bejelentése után azonban egyetlen hónap alatt zuhant 40-ről 27 pontra.

A sokáig egy szűk intervallumban mozgó index tavaly tavasszal már csak 17 ponton állt – ennél is volt azonban lejjebb: a gazdasági válság, súlyosbítva a miniszterelnök lemondásával és a jelöltkeresés körüli hercehurcával 10 pontos történelmi mélységbe repítette a NetHangulat indexet.
A kormányfőcsere jó hatással volt a netpolgárok közhangulatára: április végére 8 pontos emelkedés után az index 18 ponton állt meg, a nyár beköszöntével pedig – ahogy ez a korábbi években is megfigyelhető volt – további növekedést regisztráltunk, és a mostani 23-as értéknél legutóbb tavaly augusztusban mértünk magasabbat.

Kérdés persze, hogy ez a növekedés valóban a netpolgárok növekvő optimizmusát jelzi-e, vagy inkább a nyári hónapok, a politikai uborkaszezon, a strandidő és a vakáció pozitív hatásának tudható be, és az ősszel újabb csökkenésnek leszünk majd tanúi.

A válaszadók a kutatás során nem csak általánosságban, hanem egyes tényezők szerint lebontva is értékelték az ország jelenlegi és jövőbeli helyzetét. A megkérdezettek az iskolai osztályzatoknak megfelelően ötös skálán külön értékelték a demokrácia működését, a gazdasági helyzetet, az egészségügyi ellátást, a közlekedést, a szociális ellátást és az ország nemzetközi megítélését. Az ország helyzetét kifejező mérőszámok a NetHangulat indexhez hasonlóan egytől százig vehetnek fel értékeket. Középpontnak az 50 tekinthető – az ennél alacsonyabb értékek negatív, a magasabbak pozitív előjelű helyzetértékelést vagy várakozást mutatnak.
 
A főindexhez hasonlóan az ország helyzetére vonatkozó mutató is emelkedett, igaz, mindössze egyetlen ponttal. Ráadásul míg március óta a főindex 13 ponttal nőtt, addig az ország-index esetén csak 3 pontos volt az emelkedés.

Ez egyértelműen arra utal, hogy a márciusi mélypont jelentős részben a bizonytalan helyzetnek (kormányválságnak, a komikumba hajló kormányfő-keresésnek) volt köszönhető, és a helyzet normalizálódásával úgy is jelentősen javult a közhangulat, hogy az ország helyzetében nem láttak igazán számottevő javulást a netpolgárok.

Az internetezők júliusban a gazdasági helyzetet (5-ös skálán 1,63) és az egészségügyi ellátást (1,98) ítélték a legrosszabbnak – míg azonban előbbi estében az elmúlt hónapban pozitív változást, utóbbi esetében negatív változást érzékeltek.
 
Jelentős különbség figyelhető meg ugyanakkor a jelenlegi helyzetre és a jövőbeni várakozásokra utaló index között. Utóbbi 4 ponttal magasabb értéken áll, vagyis a netpolgárok egy éven belül érezhető változásokra számítanak; leginkább a gazdaságban remélnek javulást, de nemzetközi megítélésünkben, és valamelyest az egészségügyben is számítanak pozitív fejleményekre. Ellentétben a szociális ellátással, ahol az általános bizakodás ellenére sem számítanak kedvező tendenciára – sőt a jelenleginél valamivel rosszabb állapotot prognosztizálnak.