Rotterdam a forgalomcsökkenés ellenére kikötőt bővít

Egy 3 milliárd euró összegű beruházás részeként feltöltenek egy újabb, sekély partszakaszt, amihez 20 ezer beton-blokkot, 7 millió tonna követ, és 250 millió tonna homokot vesznek igénybe.

A válság kezdete előtt állandóan csúcsra járatott teljesítménnyel dolgoztak, és néha így is napokat kellett várnia egy-egy hajónak. A recesszió miatti forgalomcsökkenés új helyzetet teremtett, a kikötőben tevékenykedő cégek egymással versenyeznek a megbízásokért.

A tavalyi, összesen 420 millió tonnás áruforgalmat várhatóan 3-4 év után fogják ismét elérni, és nagyjából ennyi időre lesz szükség, a folyamatban lévő bővítés végrehajtásához. Az új létesítménnyel a rotterdami ki- és berakodó komplexum jelenlegi kapacitását mintegy 20 százalékkal tudják növelni, az új kikötői medencében várhatóan 2013-ban tudják az első hajót fogadni, és onnan kezdve a mostani, 250 ezer fős foglalkoztatotti létszámot várhatóan további 20 ezer fővel fogják bővíteni. Az átadástól a kormány azt várja, hogy megerősíti, vagy javítja a holland gazdaságnak a világranglistán elfoglalt 16. helyét.

Rotterdam a régió többi, hasonló létesítményéhez képest is szeretné javítani a pozícióit. Az északnyugat-európai térség tengeri kikötői forgalmából a holland város tavaly mintegy 35 százalékot vitt el, szemben a belgiumi Antwerpen 16 százalékával és Hamburg 12 százalékával. Az elérhető forgalomból nagyobb szeletet hasítana ki még magának a franciaországi Le Havre és a németországi Bremerhaven. Rotterdam esélyeit javítja, hogy nemcsak a kontinens közúti és vasúti hálózatához, hanem a belvízi hajózási vonalakhoz is jó kapcsolatokat tud kínálni.

Az elérhető belföldi megbízói bázis tekintetében jobbára csak a Hamburg és Bréma támaszt komolyabb versenyt Rotterdam számára.

A forgalom egyes szegmensei közül a holland óriáskikötőben a konténerek fogadása-berakodása az idén 15 százalékos esést mutat, a tavalyi azonos időszakhoz képest.

Ez a csökkenés azonban lényegesen kisebb, mint amit ömlesztett áruféleségek körében kénytelen volt elszenvedni: az acélipari termékek iránti kereslet megcsappanása miatt ércekből és hulladékfémekből például 61 százalékkal esett a be- és kirakodási teljesítmény. Javulást e tekintetben az autóipar magára találásától várnak a kikötői hatóságok. További áruféleségek körében is számottevő forgalomcsökkenés volt kimutatható, ami mindazonáltal nem terjedt ki a kőolaj és származékainak szállítására.

A forgalom fenntartását itt az óriási tárolók folytatólagos feltöltése és a hatalmas finomító-kapacitások műkötetése szavatolta. Az utóbbi években egyre növekedett a bio-üzemanyagok forgalma, a jövőben pedig a kikötői hatóságok jelentős bázist szeretnének kialakítani a cseppfolyósított földgáz-szállítmányok fogadására. Jelentős forgalmat bonyolít le a holland óriáskikötő zöldség- és gyümölcsfélékből, továbbá növényi olajokból.
 
A rotterdami kikötő globális összehasonlításban:
 
Rotterdam a legfontosabb európai állomás az ázsiai-európai konténerforgalmi viszonylatban, ez utóbbi 2008-as teljesítményét 18,4 millió egységben jelölték meg, ami gyors ütemben zárkózik fel az ázsiai-észak-amerikai viszonylat 20 milliós mutatójához.

A világ első 20 kikötőjének rangsorában Rotterdam a negyedik, Antwerpen a tizenhatodik helyen áll, az adott élcsoport felét kínai kikötők adják, a listát Sanghaj vezeti.

Rotterdamhoz viszonyítva 2005 és 2008 között a leggyorsabb forgalomnövekedést a németországi Bréma, az orosz Primorszk, az ugyancsak holland Amsterdam és a belga Antwerpen mutatta fel.

A kontinens személyforgalmában viszonylag szerény súllyal szerepel Rotterdam, a pálmát itt a görögországi Athén és Pireusz viszi el, évenként 20 millió utassal.