Lehetett volna merészebb az MNB a kamatvágásnál?

Az Equilor befektetési Zrt. sajnálatosnak nevezte, hogy nem lépett nagyobbat a monetáris tanács, bár az 50 bázispontos lazítás megegyezett a piaci konszenzussal. Egyebek között az infláció lassulásával és az állampapír-piaci hozamok csökkenésével indokolták véleményüket.

Elismerték ugyan, hogy a forint stabilitása is fontos szempont a monetáris tanács számára, véleményük szerint azonban a 75, vagy 100 bázispontos csökkentés a jelenlegi, még mindig pozitív hangulatban nem okozott volna túl nagy forintgyengülést, a gazdaság számára viszont mindenképpen üdítő lett volna.

Barta György, a CIB Bank elemzője ezzel szemben úgy vélte: az MNB prudens döntést hozott, amikor folytatta óvatos monetáris politikáját. Ezt jelezte már korábban is a jegybank, így ekkora vágásra számított a piac is. Az ennél markánsabb csökkentési várakozásokat túlzónak tartotta az elemző.

Úgy vélte, a következő hónapokban, ha fennmaradnak a kedvező körülmények: stabil marad a forint, nem romlik a kockázatvállalási hajlandóság, csökkennek a bankközi kamatok és sikeresek maradnak az állampapír-piaci aukciók, a jegybank fokozatosan tovább csökkentheti az alapkamatot. Barta György év végén 7 százalékos alapkamattal számol, de kedvező esetben 50 bázispontnál nagyobb lazítást is el tud képzelni addig, több lépésben. "Semmi értelme nem lett volna most rohanni" - reagált a nagyobb mértékű csökkentést szorgalmazók véleményére.

Londoni, felzárkózó-piaci elemzők is megfontoltnak nevezték a fél százalékpontos - a többségi citybeli előrejelzésnek megfelelő - kamatcsökkentést. Ralph Sueppel, a BlueCrest Capital Management londoni befektetési társaság főközgazdásza helyeselte a "kiszámítható, a piaci várakozásnak megfelelő" ütemben tett lépést. Az alacsonyabb kamatszintet "lassan is el lehet érni" - tette hozzá.

A forint csak kissé erősödött a kamatvágást követően: az eurót 270 forint körüli szinten jegyezték a bankközi kereskedelemben az MNB kamatdöntése előtt, majd azt követően nem sokkal 269 forint közelében.

A megkérdezett kereskedők elképzelhetőnek tartották, hogy a kamatdöntésnek volt némi forinterősítő hatása, mivel a piac nagyobb vágástól "tartott". Hangsúlyozták azonban, hogy a régiós devizák árfolyamát elsősorban nem a kamatprémium, hanem a nemzetközi befektetői bizalom alakulása irányítja. A forint délutáni erősödését is inkább a javuló hangulatnak tudták be.