A pécsi víz elérhet a Szajnáig

Hamar munka ritkán jó – akár ezzel a közmondással is jellemezhetnénk azt a helyzetet, amely Pécsett kialakult. De ezt nem írjuk, mert annyira kusza a történet, hogy nem tudni, mi lesz a vége. Mint ismert, a pécsi önkormányzat szeptember 10-én felmondta a Pécsi Vízművel kötött szolgáltatási szerződést, október 1-jén pedig már új céget is alapított a szolgáltatásra, majd e hét hétfőjén őrző-védőkkel foglalta el a vízmű épületét, s zárta ki az eddigi cégvezetőket.

A gyors események elindítója az, hogy a vízmű 48 százalékos tulajdonosa, a francia Suez Environnement Hungária nem volt hajlandó eladni a többségi tulajdonosnak, a pécsi önkormányzatnak a cégben lévő tulajdonrészét. A pécsiek ezt azért szerették volna, mert szerintük a franciák „idegen cégek részesedésének megszerzésére” fordították a bevételt, ahelyett hogy a vízdíjat csökkentették volna.


És ettől kezdve felgyorsultak az események. Már biztosan nem áll meg a város, sőt az ország határán sem e különös reprivatizáció körüli botrány: a magyarországi francia nagykövet, René Roudaut egyértelművé tette, a téma előkerül Bajnai Gordon és Nicolas Sarkozy október 19-i párizsi találkozóján is. Véleménye szerint az ilyen vitamegoldási módszer elriaszthatja a befektetőket, hiszen attól tarthatnak, ha egyszer ez megtörténhetett, akkor másodszor is előfordulhat. Akár velük.


Ahogy telnek a napok, úgy már az is látszik: igen magas költséggel jár majd a pécsi önkormányzatnak a franciák „kitúrása”. Páva Zsolt, Pécs fideszes polgármestere a pécsi közgyűlés gazdasági és önkormányzati bizottságának szerdai ülésén már arról beszélt, hogy két- és ötmilliárd forint közötti kártérítést követelhet tőlük a francia Suez azért, mert a város a szerződést a kontraktus lejárta előtt 11 évvel egyoldalúan fölmondta.

Az összeg nagysága persze még bizonytalan, ugyanis a Suez dönt arról, hogy egy képlet alapján, vagy szakértők bevonásával állapítják-e meg a részvények és a kártérítés mértékét. Annyi azonban bizonyos, hogy a kártérítésnek ez a becsült nagyságrendje még a legjobb esetben is több mint másfélszerese annak az 1,3 milliárd forintnak, amelyet eredetileg szántak a franciák tulajdonrészének kivásárlására.

Azonban úgy fest, a Suez egyáltalán nem szeretne megválni a részesedésétől. Mint azt Csorba Zoltán, a Pécsi Vízmű Zrt. 48 százalékos kisebbségi, francia tulajdonosának magyar képviselője, a Suez Environnement Hungária Kft. ügyvezető igazgatója a Világgazdaságnak elmondta: a francia tulajdonos nem kívánja eladni a részvényeit. Ennek ellenére tárgyalni akarnak az önkormányzattal a jelenlegi tarthatatlan helyzet megoldásáról és a jövőről. Mindemellett birtokháborítási eljárást kezdeményeztek Pécs jegyzőjénél, miután az önkormányzat megbízásában álló őrző-védők hétfő hajnalban elfoglalták a Pécsi Vízmű tulajdonát képező irodaházat, és nem engedték be a cég vezetését az épületbe.

Az ügyet a pécsi jegyző elfogultságra hivatkozva „továbbpasszolta”. Dönteni harminc napon belül kell. A Suez addig nem is indítana újabb jogi lépéseket, hiszen a jövőben is szolgáltatna Vizet. Erről viszont az önkormányzat hallani sem akar – hiszen pont ez ellen irányultak az eddigi lépései –, így szinte bizonyosan per lesz, és annak végén derülhet ki, mennyibe kerül a pécsieknek a vízmű 100 százalékának megszerzése. Az ügy bonyolult, ezért valószínűleg független nemzetközi bíróság hozza meg a végső döntést.

Mindeközben az új üzemeltető, a Tettye Forrásház Zrt. is a bíróságon keresi az igazát: ők birtokvédelmet kértek, csak nem a jegyzőtől, hanem a Pécsi Városi Bíróságtól.

A pécsi vízműszékház tulajdonjogát firtató kérdésre Winkler Tamás, a társaság vezérigazgatója, a napokban azt mondta a Világgazdaságnak: „A működtetői és a víziközmű-vagyon szétválasztása nagyon nehéz a konkrét esetben.” A vezető egyébként azt ígérte, legkésőbb hétfőn mindenképpen megkapják szeptemberi bérüket a vízmű dolgozói. Azt mondta: az alkalmazottak nem lehetnek a tulajdonosi és cégviták károsultjai. A nettó 40 millió forintos kiadást az önkormányzattól kapott pénzből állják.