A magyar családpolitika viszonylag nagyvonalú, nagy problémája ugyanakkor, hogy rendkívül gyakran változik, és sokszor vitatják. Emiatt az érintettekben azt a képzetet alakítja ki, hogy nem kell vele foglalkozni, hiszen nem tudható, hogy a következő kormányzat mit tesz majd vele, a következő ciklusban kinek lesz jobb - mondta Spéder Zsolt a Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában.
Spéder Zsolt hozzátette: további probléma, hogy a családpolitika eltérő mértékben javít az egygyermekes, egyszülős vagy sokgyermekes családok helyzetén attól függően, hogy mekkora jövedelemmel rendelkeznek. Az adórendszer ebben a tekintetben ugyanis meglehetősen igazságtalan: azonos jövedelem és életszínvonal biztosítása mellett egy négy gyereket nevelő család jóval több adót fizet, mint azok a szülők, akik csak egy gyereket vállaltak.
A szakértő arról is beszélt, hogy a családpolitikát, a családok támogatását érintő változások hatása demográfiailag is kimutatható. A gyed és a gyes bevezetésének hatására a közepesen vagy magasan képzettek több, míg a Bokros-csomag nyomán e két csoportba tartozók - logikusan reagálva - kevesebb gyereket vállaltak.
A következő évtizedekben tovább fogy a magyar népesség. A legnagyobb valószínűsége annak van, hogy a családokba átgalosan 1,5 gyermek születik, a szülő nők átlagéletkora 31 év lesz, várható élettartamuk pedig 83 évre nő, míg a férfiaknál ez a szám 69-ről 75-re emelkedik, éves szinten pedig 15 ezres pozitív bevándorlási egyenleg mutatkozik. Ebben az esetben 2030-ban 9,6 millióan élnek majd Magyarországon - mondta a KSH Népességtudományi Intézetének igazgatója.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.