BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Csúcsvállalati bizakodás

Dicséretes, hogy a kormány leszorította és a válság közepette is alacsony szinten tartotta a költségvetés hiányát – ez az a megállapítás, amelyben egyetértettek az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) tegnapi közös rendezvényén felszólalók. A jelenlegi gazdaságpolitika értékelésében és a közeljövő felvázolásában azonban már korántsem volt ekkora az összhang.

A száz legnagyobb magyar céget bemutató eseményen Oszkó Péter pénzügyminiszter arra hegyezte ki beszédét: hazánknak jó esélye van arra, hogy a térségben az elsők között kapcsolódjon rá a világgazdaság küszöbönálló növekedésére. Leszögezte: amennyiben jövőre és a későbbi években is sikerül megőrizni a válságkezelés részeként elért megtakarításokat, 2010 második felében, 2011 elején hazánk jelentős versenyelőnyre tehet szert. Mind Európában, mind a környező országokban ugyanis még jó időre komoly nehézséget okozhat a megemelkedett költségvetési deficit és államadósság. Ezek jórészt a kríziskezelés miatt nőttek meg az utóbbi egy évben. Ugyanakkor Magyarországon nem volt lehetőség a válság hatásainak állami forrásokból történő tompítására.

Utalt az OECD legújabb jelentésére, amely szerint a ciklikusan kiigazított – vagyis a válság közvetlen hatásait kiszűrő – költségvetési egyenleg tekintetében Magyarország a legelső helyen áll a maga 0,6 százalékos többletével. Pozitívumot csupán Svédország tud még felmutatni, az összes többi OECD-tagország komoly mínuszokkal szerepel a listán. A pozitív fejlemények első jele lehet a külső egyensúly és a külkereskedelmi mérleg utóbbi időben tapasztalható javulása is – vélekedett Oszkó Péter.

Más jövőkép rajzolódott ki Parragh László előadásából. Az MKIK elnöke szerint nem tudható biztosan, a kilábalás küszöbén áll-e a magyar gazdaság, vagy hamarosan újabb válsággal kell számolnunk. Ez utóbbi valószínűségét növeli, hogy néhány könnyen kivitelezhető átalakításon túl nem került sor a nagy állami elosztó rendszerek reformjára, márpedig enélkül már középtávon sem őrizhető meg az államháztartás jelenlegi helyzete. Kérdéses a 2010. év büdzséjének alakulása is, hiszen minden józan számítás szerint szükség lesz többek között a MÁV vagy a BKV pótlólagos finanszírozására – tette hozzá.

Az adatok tanúsága szerint kizárólag a külföldi tulajdonú cégek számítanak fellendülésre, a kilátások javulása még el sem ért a kisebb vállalkozásokhoz – mutatott rá Parragh. Miközben úgy tűnik, folytatódik az építőipari és gépberuházások zuhanórepülése, tovább erősödik a duális gazdasági szerkezet.

A korábbi várakozásoknál kevésbé romlott az adózók jogkövetési hajlandósága a válság hatására. Erről már Szikora János, az APEH elnöke beszélt. Rámutatott: a bejelentett vállalkozások száma nem esett vissza az utóbbi időben, igaz, a felszámolások száma emelkedett.

Ami a „top” cégekkel kapcsolatos adatokat illeti: a tegnap közzétett elemzés szerint a top 150 – a száz legnagyobb társaság az ötven legnagyobb pénzügyi, biztosítási tevékenységgel foglalkozó céggel együtt – jelentős súlyt képvisel az adóbefizetésekben. Arányuk a társasági adó és az áfa terén 28, a személyi jövedelemadóban pedig 19 százalék. A tb-járulékok 13 százaléka folyik be ezen cégektől.

Érdekes fejlemény, hogy a jogszabályi könnyítések hatására az utóbbi hónapokban emelkedett a korlátolt felelősségű társaságok aránya. Tavaly az 582 ezer gazdálkodó 45 százalékát tették ki a kft.-k, a betéti társaságok 32 százalékos arányt képviseltek. A 4248 részvénytársaság szám szerint ugyan elenyésző kisebbségnek tűnik, ám e vállalatok nagy számban tűnnek fel a százas toplistán. KR

Jegyzet 24. oldal

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.