Gazdasági félelmek a svájci minarettilalom miatt

A referendumon való 53 százalékos részvételi arány meglepően magas volt, de még ennél is kevésbé számított arra a svájci vezetés, hogy a tilalmat támogatók ilyen nagy többségben lesznek. A választói akarat határozott megnyilvánulásától meglepett Bern első reakciójában nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a döntést felülvizsgálhatja az Emberi Jogok Európai Bírósága – írja a Handelsblatt. Emellett egyébként az ENSZ is jelezte, hogy meg kívánja vizsgálni az eredményt az emberi jogok érvényesülése szempontjából.

A nemzetközi jogi nehézségek mellett a rendkívül nyitottnak számító, 50 százalékban exporta termelő svájci gazdaságot fenyegető károktól is sokan tartanak. Az arab világba irányuló kivitel például 9 milliárd frankot tesz ki (1 frank=181 Ft), ami a teljes export 5 százalékának felel meg. Az alpesi állam ezenfelül egyre kedveltebb célországa a gazdag közel-keleti turistáknak: az Öböl-térségből érkező vendégek száma például 15 százalékot bővült 2008 során az egy évvel korábbihoz képest. Bár eddig még nem került sor bojkott-felhívásokra, a svájci gazdasági szereplőket tömörítő Economiesuisse érdekvédelmi szervezet szerint nem kizárhatók ilyen jellegű akciók.

A baloldali és liberális politikai erők részéről tapasztalt értetlen és felháborodott reakciók, illetve a bevándorlás-ellenes pártok oldaláról hallható elégedettséget sugárzó kommentárok mellett többen inkább a probléma megoldatlanságára mutattak rá a svájciak eltökélt véleménynyilvánítása kapcsán.

A német törvényhozás belügyi bizottságának elnöke, Wolfgang Bosbach kereszténydemokrata politikus például felhívta a figyelmet: az iszlamizációtól való svájci félelmekkel kapcsolatos problémafelvetés előbb-utóbb a többmilliós török közösséggel rendelkező Németország számára is aktuális lehet. Attól pedig óva intenék mindenkit, hogy ne vegyen tudomást a problémáról – idézi Bosbachot a Hamburger Abendblatt.

Ugyanez az, egyébként vállaltan iszlamista kötődésű és hivatalosan uniós tagságra is törekvő Erdogan egy, a német Telepolis által hivatkozott tanulmány szerint még isztambuli polgármesterként tartott előadásában a következőket mondta a nyugati iszlám közösségek szerepéről: „A demokrácia csak egy vonat, amelyre felszállva célba jutunk. A mecsetek a kaszárnyáink, a minaretek a szuronyaink, a kupolák a sisakjaink, az igazhitűek (vagyis a muzulmámok – a szerz.) pedig a katonáink”.

Az iszlám vallás gyakorlását önmagában nem érintő svájci döntésre adott ankarai reakciók kapcsán arra is rámutatnak kommentárok, hogy a hivatalosan világi államként működő Törökországban rendszeresen panaszkodnak a keresztények az őket érő súlyos diszkriminációk, illetve atrocitások kapcsán, más muzulmán országokban pedig még ennél is sokkal rosszabb a helyzet. Egy másik meghatározó iszlám ország, Szaúd-Arábia pedig egyszerűen oldotta meg a kérdést: az ország területén a kereszténység tiltott vallásnak számít.

58 százalékos többsége által meghozott döntéstől. Eközben többen azt vetik a kormány szemére, hogy alig vett részt a népszavazást megelőző vitában, átengedve ezzel a terepet a tilalom mellett érvelő svájci néppártnak (SVP).Világgazdaság Online Minaretek, mint az iszlám hódítás „szuronyai”? Hevesek és elítélőek voltak a minarettilalommal kapcsolatos reakciók az iszlám többségű országok részéről. A török bulvármédia egyenesen új fasizmusról beszélt Svájc kapcsán, Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök pedig emberiesség-ellenes bűncselekménynek nevezte a referendum eredményét, és a benne megmutatkozó „iszlamofóbiát” az antiszemitizmussal helyezte egy szintre – írja az NZZ.

Ugyanez az, egyébként vállaltan iszlamista kötődésű és hivatalosan uniós tagságra is törekvő Erdogan egy, a német Telepolis által hivatkozott tanulmány szerint még isztambuli polgármesterként tartott előadásában a következőket mondta a nyugati iszlám közösségek szerepéről: „A demokrácia csak egy vonat, amelyre felszállva célba jutunk. A mecsetek a kaszárnyáink, a minaretek a szuronyaink, a kupolák a sisakjaink, az igazhitűek (vagyis a muzulmámok – a szerz.) pedig a katonáink”.

Az iszlám vallás gyakorlását önmagában nem érintő svájci döntésre adott ankarai reakciók kapcsán arra is rámutatnak kommentárok, hogy a hivatalosan világi államként működő Törökországban rendszeresen panaszkodnak a keresztények az őket érő súlyos diszkriminációk, illetve atrocitások kapcsán, más muzulmán országokban pedig még ennél is sokkal rosszabb a helyzet. Egy másik meghatározó iszlám ország, Szaúd-Arábia pedig egyszerűen oldotta meg a kérdést: az ország területén a kereszténység tiltott vallásnak számít.

-->