Álom a javulás? - 55 százalék tartja el az országot

A vizsgált időszakban a 15 és 74 év közötti munkaképes korú lakosságnak 10,5 százaléka volt állástalan ami 442 ezer főt jelent, míg a hivatalos adatok szerint összesen 3,783 millió ember állt foglalkoztatásban. A munkanélküliek száma tehát a hivatalos statisztika szerint 3 ezer fővel csökkent a legutóbbi jelentés óta, bár az Equilor véleménye szerint ez csak átmeneti megtorpanás.

A valóságban lényegesen magasabb lehet a munkanélküliek száma, hiszen a válság során számos más országban is megfigyelhető volt az a tendencia, hogy a recesszió nyomán munkájukat elvesztők egy ideig még próbálkoztak új munka találásával, azonban egy idő után esetleg feladták a keresést és ezáltal kiszorultak a munkaerőpiacról.

A ma megjelent statisztika fókuszában bár a munkanélküliség növekedése áll, a valós probléma a háttérben az aktivitási ráta alacsony szintje, amely a magyar gazdaságpolitika számára az elkövetkező évek egyik legfőbb kihívását jelentheti. A munkaképes korú lakosságnak ugyanis mindösszesen 55 százaléka (4,225 millió fő) jelenik meg a munkaerőpiacon, míg közel 3,5 millió ember (3.459 millió fő) inaktív.

Legnagyobb csoportjukat természetszerűleg a 74 évesnél fiatalabb nyugdíjasok adják, azonban ide sorolandóak az úgy nevezett passzív munkanélküliek is, akik nem hajlandóak legalizáltan munkát vállalni. Többségük a szürke- vagy a feketegazdaságban tesz szert jövedelemre. A magyarországi aktivitási ráta évek óta az európai uniós átlag alatt van, ami a mindenkori kormány helyzetét is nehezíti, tekintve, hogy minél kevesebben adóznak a bérük és jövedelmük után, annál kisebb a kormányzat mozgástere az adóbevétel elköltése terén.
A politika szereplői által hangoztatott munkahely teremtési célok megvalósulása a modern munkaerőpiaci trendek fényében igencsak kérdéses. Egyre kisebb ugyanis az igény a határozatlan idejű munkaszerződéses, napi 8 órás foglalkoztatottakra, főként a válság nyomán.

A vállalati szektor, ezen belül is különösen a multinacionális cégek országtól függetlenül egyre inkább arra rendezkednek be, hogy vagy részmunkaidős foglalkoztatottakat vagy úgy nevezett. kölcsönzött munkaerőt alkalmazzanak. Ebbe az irányba történő elmozdulás Magyarországon rövid távon talán csak a közszektorban lehetne megoldható.

Az áttörést az Equilor szerint hosszabb távon egy ismét felpörgő hazai és nemzetközi gazdaság, egy több évre előretekintő kormányzati foglalkoztatáspolitikai koncepció kidolgozása, az adórendszer átalakítása, illetve a nem szokványos foglalkoztatási trendek felé történő elmozdulás hozhatja meg együttesen.