Munkaadóbarát év lesz az idei

Várakozások. A naptár is segíthet abban, hogy meginduljon felfelé a gazdaság szekere – legalábbis azokban az országokban, amelyekben hazánkhoz hasonlóan több piros betűs ünnepnap esik az idén hétvégére, mint tavaly. Magyarországon tavaly 254 munkanapból állt az év, az idén viszont 255 munkanappal kell számolni, köszönhetően annak, hogy a munka törvénykönyve által meghatározott tíz munkaszüneti napból május 1., október 23. és december 25–26. is szombatra vagy vasárnapra esik. Németországban szintén jobban járnak 2010-ben a munkaadók, hiszen tartománytól függően egy-két nappal kevesebb fizetett pihenőidőt kell kiadniuk. Eközben a visegrádi államok közül Csehországban és Szlovákiában nem változik a helyzet, Lengyelországban pedig egyenesen növeli a munkaszüneti napok számát a naptár ördöge.

Egy-két pluszmunkanap az elemzők szerint néhány tized százalékkal dobhatja meg az éves GDP-t. A magyar GDP-ben is szerepet játszik a munkanaphatás, legalábbis a KSH legutóbbi becslései szerint. A viszonylag rövid – 1995-ig visszanyúló – magyar idősoron azonban nehéz ezt számszerűsíteni. Korábban nem is lehetett kimutatni ilyen hatást; bár egyes ágazatokban (a kereskedelemben vagy az iparban) befolyásolja a forgalmat vagy a termelést a kieső ünnepnapok száma, több területen azonban ennek nincs jelentősége.

Németországban a szövetségi központi bank 0,2 százalékos GDP-plusszal számol, ez közel ötmilliárd eurót jelent. Ez azonban nem elsősorban a többlettermelésből fakad – véli Joachim Scheide, a kieli IW kutatóintézet szakértője, rámutatva: a kereslet nem nő a munkanapok számával arányosan, ezért a cégek sem biztos, hogy felpörgetik a termelésüket. Különösen igaz ez recesszió idején, amikor számos cég eleve rövidített munkahéttel és ezzel arányosan csökkentett bérkifizetéssel tud csak talpon maradni. A gazdasági növekedéshez tehát inkább azáltal járulhat hozzá a törvényes munkanapok számának emelkedése, hogy a vállalatok – a fix havi bérek révén – alacsonyabb kiadásokkal számolhatnak. Míg azonban a cégek többsége számára spórolást jelent egy-egy pluszmunkanap, az idegenforgalomban, a vendéglátó- és szórakoztatóiparban éppen ezzel ellentétes hatás figyelhető meg. Ez akár nemzetgazdasági szinten is megfordíthatja a naptári hatás előjelét egy-egy olyan országban (például Ausztriában), amelyben nagy súlya van az idegenforgalomnak.

Ezzel szemben a plusz munkaszüneti napok pluszterhet jelentenek a legtöbb munkaadónak. A brit iparszövetség (CBI) foglalkoztatáspolitikai vezetője, Neil Carberry például úgy számolja, hogy egy új munkaszüneti nap bevezetése – amit nemrég javasoltak a szakszervezetek – akár hatmilliárd fontjába is kerülhetne a szigetországban működő vállalatoknak. Nagy-Britanniában egyébként sem a munkaadók, sem a munkavállalók nem bízhatnak a naptárban, mivel évről évre változatlan a piros betűs ünnepek száma. Ezek többsége eleve bizonyos hétfői napokra (a „tavaszi bankszünnap” például május utolsó hétfőjére) esik, amelyek mégsem, azokat – mint az idén december 25–26-át – a következő hétköznapokra tolják. Hasonló megoldást alkalmaznak az Egyesült Államokban a szövetségi ünnepnapok esetében: amelyik szombatra esik, azt a megelőző péntekre, amelyik vasárnapra, azt hétfőre csúsztatják. Ez egyúttal a hétvégi és ünnepnapok összevonása miatti munkanap-áthelyezéseket is kiküszöböli (ilyen hazánkban az idén egyetlen alkalommal lesz: 2010. december 11-én, szombaton kell majd ledolgozni a 2010. december 24-i pihenőnapot).

A T/10604. számú indítvány azonban nem jutott el a Tisztelt Ház elé, mivel az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága tárgysorozatba sem vette azt.

A T/10604. számú indítvány azonban nem jutott el a Tisztelt Ház elé, mivel az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága tárgysorozatba sem vette azt.-->