Határozatában az AB — más országok adóztatási gyakorlatát is figyelembe véve — nyomatékosan rámutatott arra, hogy a vagyonadó intézménye és annak önadózással történő megállapítása nem alkotmányellenes.
Az AB megállapította továbbá, hogy az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adónak a lakóingatlanokra vonatkozó szabályozásában a törvényhozó nem a luxusadóról szóló törvénnyel kapcsolatos 155/2008. (XII. 17.) AB határozatában foglaltakat vette alapul, hanem az ingatlanadó szabályozását új alapokra helyezte.
Számolja ki a Világgazdaság Online kalkulátorával mennyit kell fizetnie a járművek után!
A lakóingatlanok adójának alapját az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló törvény szerint az adóalanynak kellett volna meghatároznia, mégpedig az adóév első napján fennálló forgalmi értékkel azonosan. Az adóhatóság ugyanakkor e törvény értelmében jogosult lett volna arra, hogy utóbb a bevallott értéktől eltérően állapítsa meg a lakóingatlan forgalmi értékét, s a két érték közötti, tíz százaléknál nagyobb eltérés esetén az adóalanyt bírsággal sújtsa - szól a közlemény.
Az AB megállapította, hogy ez — az öt éves elévülési időn belül — még az adóalany és az adóhatóság formálisan jogszerű eljárása mellett is bármikor előfordulhatott volna. A lakóingatlanok adójának alapjául szolgáló, árként általában elérhető érték ugyanis — konkrét jogügylet és hatósági közreműködés nélkül — bizonytalan, gyakran akár 30-40%-os ingadozást is mutathat.
Az AB szerint ezért a törvényhozó akkor, amikor a lakóingatlanokat terhelő forgalmi érték alapú adót — az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló törvényben foglalt módon — még önadózással is párosítja, ezzel a megoldással a forgalmi érték meghatározásában rejlő bizonytalanságból eredő kockázatot egyoldalúan az adóalanyokra hárítja, ami a jogállamiságból levezethető jogbiztonságot sérti.
Az AB megállapította, hogy a törvény ellentmondásos szabályai következtében nem egyértelmű, milyen értéket kell adóalapnak tekinteni, és több adóalany esetén hogyan kell közöttük megosztani az adófizetési kötelezettséget akkor, ha a lakóingatlant az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, és az annak gyakorlására jogosult személy lesz az adó alanya. Ez az AB döntése értelmében szintén sérti a jogbiztonságot.
Az AB elutasította a törvénynek a vízi jármű, légi jármű, illetve nagy teljesítményű személygépkocsi adójára vonatkozó rendelkezéseit támadó indítványokat. Az AB határozatát egyhangúlag hozta meg.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.