„Ragályos” a túlköltekezés

Viharfelhők. Egyre több fejlett ország kénytelen szembenézni az államháztartási hiány elszaladásának következményeivel, így biztosra vehető, hogy a fiskális fegyelem legalább akkora hangsúlyt kap az idei gazdaságpolitikai vitákban, mint a GDP-növekedés. Joachim Fels, a Morgan Stanley vezető közgazdásza szerint a piacokat máris jobban aggasztja az állami eladósodás, mint a konjunktúra, és a görögországi fiaskó csak az előszele annak, amire a világ több más államában is fel kell készülni. A hiány ledolgozását az állami bevételek elmaradásától kezdve a csökkenő befektetői bizalmon át a politikai csatározásokig számos tényező nehezíti.

Utóbbi probléma különösen látványosan jelentkezik Csehországban, ahol tavaly az eredetileg tervezett érték több mint ötszörösére, a GDP közel 7 százalékára rúgott az államháztartás hiánya, és az idei büdzsében szereplő 5,3 százalékos cél elérésére sem lehet mérget venni. A május végén esedékes parlamenti választások után alakuló új kormánynak sürgős fiskális reformokat kellene elindítania, ám egyelőre kérdéses, vajon a szociális kiadások lefaragását tervező jobbközép polgári demokraták vagy a további költekezést szorgalmazó szociáldemokraták válnak a kormány vezető erejévé. Václav Klaus államfő és Jan Fischer ügyvezető miniszterelnök mindenesetre a hét elején megállapodott arról, hogy a választásokig – a baloldal nyomásával dacolva – egyetlen az elfogadott deficitet növelő törvényt sem hagynak jóvá.

A térség legjobb helyzetben lévő gazdaságának számító Lengyelországban szintén az idén, illetve jövőre esedékes parlamenti és elnökválasztás akadályozza meg az adóemeléseket és a kiadáscsökkentéseket, amelyek elmaradása 7 százalék körüli deficitet eredményez. Szlovákiában is elszaladt tavaly az államháztartási hiány (6,3 százalék), de a kabinet középtávú tervei szerint már 2012-re, tehát az Európai Bizottság által szabott határidőnél egy évvel hamarabb 3 százalék alá szorítják a mutatót.

Az Egyesült Államok a törvényes eladósodási plafon folyamatos emelése nélkül már fizetésképtelenné vált volna (VG, 2009. december 18., 5. oldal), de az euróövezet tagországai közül is minden másodikban fennáll a veszélye annak, hogy kezelhetetlenné válnak az államháztartási folyamatok. A leginkább notórius túlköltekezők közül Görög- és Spanyolország adósságbesorolását már rontották a hitelminősítők, de Írország, Portugália, sőt Franciaország és Nagy-Britannia felett is Damoklesz kardjaként lóg a leminősítés. A legtöbb kormány legalább megpróbál rövid és középtávú intézkedéseket foganatosítani a hiány csökkentése érdekében, de többen az idén is inkább az aktív válságkezelést helyezik a középpontba: Berlin és Párizs 2009 után 2010-re is költséges munkahelyteremtő és keresletbővítő programokat tervez.

Jóllehet Spanyol- és Írországban is makacsul 10 százalék felett jár a GDP-arányos hiány, mégis Görögország ad okot a legtöbb aggodalomra. Az Európai Bizottság és az EKB küldöttsége ma kezd tárgyalásokat Athénban a középtávú stabilizációs program részleteiről. A görög kormánynak január végéig kell Brüsszelbe küldenie a stabilizációs programot, ez – más tagországok fiskális problémáival együtt – előkelő helyen fog szerepelni a február 11-i informális EU-csúcs, majd a 15–16-i pénzügyminiszteri ülés napirendjén.

Athén már számos takarékossági intézkedést bejelentett, egyebek mellett a közalkalmazottak bérének befagyasztását és nyugdíjkorhatáruk 65 évre való emelését. Ezek révén az idén 8,7 százalékra mérséklődhet a hiány – legalábbis a kincstári optimizmus szerint. Az utóbbi napokban ugyanis olyan értesülések láttak napvilágot, amelyek szerint a novemberben közölt 12,7 százaléknál is magasabb, 14,5 százalékos lehet az idei államháztartási hiány. Athén ennek dacára tegnap azt ígérte, már 2012-re 3 százalék alá viszi a hiányt. TG

Az euróövezeti papírokban – elsősorban a német államkötvényekben – jobban bíznak, mivel az EKB élénkítő intézkedései kevésbé jártak inflációs hatással, mint a Fed vagy a Bank of England programjai.

Az euróövezeti papírokban – elsősorban a német államkötvényekben – jobban bíznak, mivel az EKB élénkítő intézkedései kevésbé jártak inflációs hatással, mint a Fed vagy a Bank of England programjai.-->