BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Recesszió fékezi az árakat

Látszólag magas, ám az év közben történtek fényében kedvező lett a 2009-es infláció. Amikor nyilvánosságra került az év közepi áfaemelés híre, az elemzők többsége 8 százalék körüli drágulást is elképzelhetőnek tartott év végére, azonban a Központi Statisztikai Hivatal 5,6 százalékos mutatót tett közzé decemberre.

Ezzel éves átlagban 4,2 százalékkal haladták meg a fogyasztói árak a 2008-as szintet, ennél az utóbbi húsz évben csak a 2005-ös és a 2006-os pénzromlási mutató volt valamivel kedvezőbb. Bár a 3 százalékos inflációs célt nem sikerült elérni, a monetáris politikában további lazításra számítanak az elemzők, mivel az idei kilátások jóval kedvezőbbek. Januárban 25 bázispontos csökkentés jöhet és később 5,5 százalékig mérséklődhet az irányadó ráta
Az év közi áralakulásra az első fél évben a forint gyengülése nyomta rá a bélyegét. Az év második felében viszont elsősorban az áfa és a jövedéki adó megemelése játszotta a fő szerepet. Utóbbi meg is mutatkozik az élvezeti cikkek árában, az alkohol és a dohánytermékek 10 százalékkal kerültek többe tavaly év végén, mint egy évvel korábban. A fő áfakulcs 20-ról 25 százalékra emelését azonban a kereskedők csak kis részben tudták átterhelni a vásárlókra, ezt a változatlan adótartalmú árindex negatív decemberi és alacsony éves átlagos értéke (–0,1, illetve 2,3 százalék) is mutatja.
A feldolgozott élelmiszerek kedvező áralakulása mellett a decemberi adatban a legmeglepőbb elem a távhő árcsökkentése volt, amely részben egyszeri árengedményekből adódott, miután Budapesten decemberben elengedték a szolgáltatás alapdíját – emelte ki Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója. A távhődíjak a következő hónapokban is zajt visznek az inflációs adatokba: januárban emelkedés formájában visszaüt a decemberi engedmény, februárban pedig megjelenik az áfacsökkentés hatása.
A 12 havi visszatekintő infláció januárban magasabbra kúszhat, miután az év első hónapjában a jövedékiadó-emeléssel is számolni kell, ez elsősorban az üzemanyagok drágításában fog jelentkezni. Februártól kezdve azonban már fokozatos mérséklődésre számít infláció terén a szakértő, főként májusban és júliusban eshet nagyot az éves index a bázishatás miatt. Nyár közepén akár még 2 százalék alá is benézhet a 12 havi drágulás, ezt követően kismértékben emelkedhet, így az elemző 3,2 százalékos éves átlagos inflációra számít. A külső tényezők, mint például az energiahordozók áralakulása, vagy a feldolgozatlan élelmiszerek piacának kilengései, akár jelentősebb meglepetéseket is okozhatnak – tette hozzá Forián Szabó Gergely.

Várakozások. Uniós szinten minden bizonnyal az infláció megugrásáról tanúskodnak az Eurostat ma megjelenő, decemberről szóló adatai. Az eurózónára vonatkozó, korábban kiadott előzetes számok éves alapon 0,9 százalékos árnövekedést jeleztek a novemberi félszázalékos növekedés után, amelyet viszont öt egymást követő hónapban előzött meg áresés. Elemzők szerint a decemberi becslés megfelel a 0,3 százalékos, havi szintű emelkedésre vonatkozó várakozásoknak.
A fogyasztói árak növekedésének látható beindulása ugyan eloszlatta a deflációs félelmeket, ám a közgazdászok arra is felhívják a figyelmet, hogy a drágulás szinte teljes egészében az energiaárak emelkedésének tudható be. Becslések szerint ez 0,4 százalékponttal járulhatott hozzá a decemberi éves rátához. Az energiát és a feldolgozatlan élelmiszereket nem tartalmazó maginflációra ugyanakkor továbbra is lefelé ható nyomás nehezedik a kihasználatlan termelői kapacitások és a gyenge kereslet miatt. Utóbbi ráadásul a munkanélküliség várható növekedésével aligha erősödik meg egyhamar.
Mindezeket a tényezőket figyelembe véve az elemzőket nem lepte meg, hogy az Európai Központi Bank (EKB) tegnap sem módosított rekordalacsony, egyszázalékos irányadó kamatán. Sőt, a Reuters által megkérdezett közgazdászok túlnyomó többsége szerint a kamatemelés csak jóval az év felén túl indulhat meg. Jelenleg azt látjuk, hogy egy nagyon lassú gazdasági fellendülést alacsony infláció kísér. Ez lehetőséget ad az EKB-nak arra, hogy csak lassan módosítson laza politikáján – vélekedett Nick Kounis, a Fortis Bank elemzője.
A meghatározó uniós gazdaságok közül Németország már tegnap közzétette decemberi inflációs számait. Ezek szerint a novemberi, 0,1 százalékos árcsökkenést 0,8 százalékos drágulás követte, így a megelőző év azonos időszakához képest az infláció 0,9 (uniós metodológiával számolva 0,8) százalékos volt. A tavalyi év egészét tekintve az árak 0,2 százalékkal nőttek, ez az ország újraegyesítése óta a legalacsonyabb érték. 2007-ben és 2008-ban a német infláció 2,3, illetve 2,6 százalékkal még bőven meghaladta az EKB kétszázalékos referenciaértékét.
Franciaországban ugyancsak gyorsult az infláció decemberben, és a havi alapon 0,3, éves szinten pedig egyszázalékos emelkedés már az azzal kapcsolatos félelmeket is szítani kezdte, hogy a drágulás árthat a fogyasztói kiadásoknak. VG

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.