Szuperbruttósítás, adóköteles cafeteria – Nézze meg mi történik az ön fizetésével!

„Bár a cégek már megszokták, hogy ha újév, új szabályok, a 2010-es év a megszokottnál is jelentősebb és nagyobb számú változást hoz a bérügyvitel területén. A legrosszabb, hogy a változásokra nem lehet előre felkészülni, az évváltás januárban szinte elviselhetetlen adminisztrációs terhet ró a vállalkozásokra" – mondta Csécsei Mihály bérügyviteli szoftverfejlesztési szakértő, az egyik vezető bérügyviteli szoftvert fejlesztő cég a Soft Consulting Hungary Zrt. ügyvezetője, aki összegyűjtötte a legfontosabb változásokat.

Számolja ki idei nettóbérét a Világgazdaság Online kalkulátorával!

Megadóztatott béren kívüli juttatások

A béren kívüli juttatás elemeinek adómentessége szinte teljes egészében megszűnik: csak az internet-hozzájárulás marad adómentes a következő évben is. Néhány cafetéria elem a jogszabályban meghatározott összeghatárig a 25 százalékos kedvezményes adósávba tartozik: így a meleg étkezési utalvány, az üdülési csekk, az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár, az önkéntes egészségpénztár, az iskolakezdési támogatás, az iskola rendszerű képzés költsége és a helyi utazási bérlet, a határ fölötti rész pedig természetbeni juttatásként adózik továbbra is. A hideg étkezési utalvány, illetve az ajándékutalvány teljes összegében természetbeni juttatásként fog adózni a következő évtől (54 százalék+27 százalék (adóval növelt) járulék-közteherrel).

Szuperbruttósítás

Új fogalommal kell megismerkednünk: szuperbruttósítás. A változtatás azt jelenti, hogy az SZJA az eddigi bruttó 1,27százalék növelt összege után kerül levonásra, azaz a számított adóalap lényegesen magasabb lesz a 2009-évben számított összegnél, azonban ez csak látszólagos adóteher-növekedést jelent.

Ezzel ellentétesen viszont 18 százalékról 17 százalékra, valamint 36 százalékról 32 százalékra csökken az adómérték. Sőt, a 17 százalékos adókulcs határának nagyobb mértékű kitolása (évi 5 millió forintra a mostani 1,9 millió forint helyett) kevesebb adófizetési kötelezettséggel jár. A legjelentősebb nettó bérnövekedéssel a havi bruttó 160 ezer forint és 250-350 ezer forint közötti jövedelemmel rendelkező munkavállalók számolhatnak.

Külön jó: megszűnik a különadó

Megszűnik a gazdasági társaságok valamint a magánszemélyek által fizetendő különadó. A korábbi évekhez képest lényegesen kevesebb adókedvezményt vehetünk igénybe: (családi kedvezmény 3 eltartott után, súlyos fogyatékossággal járó, valamint az őstermelői kedvezmény).

Komolyan vett nyilatkozat

Nagyobb hangsúlyt kap a magánszemély által a 2010 évi első kifizetést megelőzően átadott nyilatkozat tartalma. Jól átgondoltan érdemes nyilatkozni a megjelölt éves várható összevont adóalap nagyságáról, költségek elszámolásának mértékéről, adóterhet nem viselő járandóságok összegéről, az adójóváírás igénybevételéről, családi kedvezmény érvényesítéséről, mivel mindezek külön-külön is jelentősen befolyásolhatják a levonandó előleg összegét.

Ugyanakkor a nyilatkozat nagyobb felelősséget is ró a magánszemélyre, aki - amennyiben nyilatkozata adóév végén 10 ezer forintot meghaladó befizetési kötelezettség eltérést eredményez – a befizetési különbözet 12 százalékának megfelelő mértékű bírságot köteles fizetni. Amennyiben pedig az elszámolható költségek - ténylegesen igazolható - összegét 5 százalékkal meghaladó költséglevonásra tett nyilatkozatot, bevallásával egyidejűleg a különbözet 39 százalék-át kitevő bírság megfizetésére köteles.

Kedvező változások: csökkenő terhek, megszűnő jogcímek

2010-ben a munkáltatói járulék-terhek is csökkenni fognak: az összes munkáltatói teher 29,5 százalék lesz (27 százalék TB- és 1százalék munkaerő-piaci járulék valamint 1,5 százalék szakképzési hozzájárulás),szemben a 2009-es 33,5 százalékkal (29 százalék TB, 3százalék munkaadói, 1,5 százalék szakképzési hozzájárulás).

Az egészségbiztosítási járulék kiegészül, a munkaerő-piaci járulékkal, azonban ezzel együtt megszűnik a munkavállalói járulék, tehát itt nincs növekedés a munkavállalókat érintő elvonásokban. A tételes eho megszűnik. Jelentősen emelkedik a nem biztosított foglalkoztatottak részére kifizetett, az összevont adóalap részét képező jövedelmek, valamint egyes külön adózó juttatások százalékos egészségügyi hozzájárulásának mértéke: 11 százalékról 27 százalékra.

Megszűnik ugyan a főállású egyéni és társas vállalkozók által fizetett vállalkozói járulék, de 2010-től ez a kötelezettség - a már említett munkaerő-piaci járulék néven - beépül az általuk fizetendő egészségbiztosítási járulékba. A változásokkal kapcsolatban fontos figyelni a hatálybalépés eltérő dátumaira.  Egyes kifizetési jogcímek esetében jelentősen emelkedik a százalékos EHO mértéke. Felére csökken a felsőfokú végzettséggel rendelkező START- kártyás  pályakezdő kedvezményes járulékfizetési időtartama (a korábbi 2 évről 1 évre csökken) a 2010. január 1-e után kiváltott kártyák esetében. A zökkenőmentes évváltáshoz szükséges-, valamint az aktuális jogszabályváltozásokról szóló információk a www.softc.hu blogján olvasható.