A szakember elmondta, hogy bár vannak olyan jövedelemsávok, ahol nőnek az adóterhek, összességében a marginális adóterhelés, azaz az utolsó adózó forintra jutó teher alig nő: 40-ről 40,6 százalékra. A terhelés nagyjából 17,2 millió forint éves szintű adóalap felett kezd el minimális mértékben nőni, de még 20 millió forintnál sem éri el a többlet a 20 ezer forintot, és még 50 millió forintnál is alig 200 ezer forint a többletterhelés egy teljes év alatt.
A legalacsonyabb kereseteknél nem lesz érdemi elmozdulás. Adójóváírásra jogosult munkaviszonyos jövedelemnél mintegy 750 000 forint éves szintű adóalapig nem változik az adóterhelés, azaz marad nulla forint az szja. A két jövedelmi csoport közötti sávban viszont csökken az adóteher, 250-350 ezer forint közötti havi jövedelemnél havi 16-17 ezer forinttal is - tette hozzá László Csaba.
A volt pénzügyminiszter szólt a cafeteria körüli vitákról is. Sokan úgy élték meg, hogy eljött a világvége, pedig a legtöbb juttatásra eső 25 százalékos egyszeri adóteher még mindig kedvezőbb a munkabérnél, például mert nincs rajta társadalombiztosítási járulék. Aki a bérnél olcsóbb kifizetést preferál - és ki nem -, ezzel még mindig olcsóbban kijön - vélekedett László.
Jelentősen átalakult a cafeteria elemek adózása 2010 január elsejétől. Januártól három csoportba kerülnek a korábban adómentes béren kívüli juttatások: lesznek adómentes, kedvezményes adózású, valamint normál adózású juttatások. Erről többet itt olvashat
A nyugdíj-előtakarékossági számlát és a vagyonadót illetően is sok bizonytalanságot lát a szakértő. A nyesz egy hosszú távú megtakarítás, 15-20 vagy akár 30 évre is szóló befektetés. A rendszerváltás óta túl nagy a mozgás a megtakarításoknál. Ott tartunk, hogy senki nem hiszi el, ha egy új előtakarékossági konstrukcióra akarják azzal rábeszélni, hogy hosszú távon biztos adóelőnnyel kecsegtet. Most belengették a nyesz megszűntetését – az adózók érzékenyek az ilyen jelzésekre, és felfogják, hogy a nyesz jövője korántsem biztos - mondta a KPMG adópartnere.
Az Alkotmánybíróság február közepére ígéri a vagyonadóról szóló döntését, amit László Csaba az adóügyekben hozott eddigi határozatai alapján megjósolni sem mer. "Az is világos, hogy ha fordulat jön a kormányzásban, akkor valószínűleg eltörlik a vagyonadót. Nem csak az adózók, de az adóhatóságnál dolgozók körében is sok a kérdés: úgy hallottam, lassítja a felkészülésüket ez a bizonytalan helyzet. Mindezzel együtt azt gondolom, mindenki jól teszi, ha megteszi a törvényeknek megfelelő lépéseket. Kevés esélyt látok ugyanis arra, hogy ha az alkotmánybírák átengedik a vagyonadót, azt az új parlament el tudja törölni a május végi befizetési határidő előtt."
Példaként a 2002-es kormányalakítást hozta fel. Akkor a választások első fordulója április 7-én volt, a kormány viszont csak május 27-én ült össze először.
Két veszély is fenyegeti a vagyonadót: Számos kétely és bizonytalanság lengi körül a többéves vívódás után bevezetett vagyonadót. Az már biztos, hogy az erről szóló törvény január 1-jén életbe lép, a rendelkezések érvényre juttatását azonban két „veszély” is fenyegeti. (2009.12.30)
Kalkulátorunkkal ki is számolhatja, mennyi adót kell fizetnie ingatlanja vagy más vagyontárgya után
A Fidesz adóprogramjáról annyit mondott: a jelenlegi információk alapján szerinte három fontos csomópont köré épül. Ígérnek általános adócsökkentést, a vagyonadó megszüntetését, valamint mélyreható változást az szja-ban. Utóbbinál két változatot közöltek eddig: családi adózás vagy egykulcsos adó. Ez valós társadalmi értékválasztás, két nagyon eltérő filozófia az adórendszer szempontjából.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.