Josef Pröll néppárti pénzügyminiszter szerint az új adónemet úgy kell megtervezni, hogy ösztönözze a lakosságnak és a vállalati szektornak történő hitelnyújtást, ám a spekulációt megdrágítsa. Faymann arról is beszélt, szerinte jobb lenne, ha az ügyben európai uniós szinten születne döntés – de ha nem alakul ki konszenzus a tagállamok között, akkor Ausztria egyedül is kész cselekedni. A bécsi szövetségi kormányzat a pénzügyi válság során kénytelen volt államosítani a Kommunalkredit és a Hypo Group Alpe Adria bankokat, s további ötmilliárd euró értékben nyújtott tőkepótlást más hitelintézeteknek. Az új bankadó azt a célt szolgálná, hogy a szektor apránként fizesse vissza az államnak ezeket a pénzeket.
A Der Standard és a Die Presse egyaránt úgy tudja, a legvalószínűbb variáns az, hogy a mérlegfőösszeg 0,07 százalékát kell befizetniük a bankoknak az
államkincstárba. Az Osztrák Nemzeti Bank számításai szerint egy ilyen adó a GDP-növekedést mindössze 0,01–0,1 százalékpont közötti mértékben lassítaná. Szakértők szerint azonban nem lehet kizárni, hogy a hitelintézetek úgy védekeznének egy ilyen teherrel szemben, hogy mind több tevékenységüket igyekeznének a mérlegen kívülre helyezni – például „papíron” külföldi leánybankjaikba vinnék át. VG
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.