Bajnai: Európának lassabb növekedésre kell felkészülnie

A magyar miniszterelnök a londoni Királyi Külügyi Intézetben - székháza után, köznapi nevén a Chatham House-ban - tartott előadást az EU előtt álló gazdasági-versenyképességi kihívásokról. Kijelentette: bizonyosan évekig eltart, mire az európai országok kikeverednek a mára felhalmozódott, "korábban elképzelhetetlen mértékű" eladósodottságból és államháztartási deficitekből. A kormányfő közölte: várakozása szerint a következő öt év Európában az adósságok és a hiányok ledolgozásával telik, ezért "teljesen meg kell változtatni a várható növekedéssel kapcsolatos feltételezéseinket".

 Ráadásul a legtöbb európai kormány egyszerre két problémával lesz kénytelen szembesülni: az egyik a takarékossági intézkedéscsomagok bevezetésének kényszere, ám ezzel egy időben jelentős szerkezeti reformokra is szükség van. Mindezek párhuzamos végrehajtása "rendkívül nehéz, ahogy azt Magyarország is éppen most megtapasztalta" - mondta a miniszterelnök.

Bajnai Gordon szerint ennek "mellékhatása" a korábbinál nagyobb politikai instabilitás lehet Európában. A kockázatok között említette a befelé fordulást, az eltávolodást a szabadkereskedelemtől, a protekcionizmus kialakulását is. Hozzátette: a protekcionizmus nagyon gyakran a nacionalizmus táptalajává válik.

A kormányfő szerint az uniós versenyképesség javítását célzó EU 2020 stratégia akkor eredményes, ha megteremti az EU egészének átlagában a 2 százalék feletti éves potenciális növekedés feltételeit, mert ilyen ütemű gazdasági növekedés nélkül nem keletkeznek új munkahelyek, sőt Európa feltörekvő országcsoportjában a szükséges növekedési ráta inkább 4 százalék.

Hozzátette: ismét divatba kellene jönniük az olyan "régies kifejezéseknek", mint a termelékenység, az egységnyi termékértékre jutó munkaköltség, a magas hozzáadottérték-tartalmú termelés, vagy a gazdaságok egészséges egyensúlyi helyzete, mert különben "csak egy újabb buborék kialakulásának leszünk tanúi".

Görögországgal kapcsolatban Bajnai Gordon azt mondta: Magyarország esetéből a görög pénzügyi válság kezelése során az a tanulság vonható le, hogy a bajba került országoknak "lélegzetvételnyi időre" van szükségük. A pénzügyi bizalom olyan, mint a levegő: amíg van, nem tudatosodik, hogy mennyire fontos, "ahogy ritkulni kezd azonban, az ember fuldokolni kezd" - érzékeltette a pénzügyi válságba került országok helyzetét a magyar miniszterelnök.

Bajnai Gordon szerint az ilyen helyzetben elindítandó kiigazítási programnak az elején kell igen aktívnak lennie, az intézkedéseknek "el kell érniük egy kritikus tömeget" ahhoz, hogy vissza lehessen szerezni a bizalmat.

A miniszterelnök kijelentette: a válságkezelésbe kezdő kormányoknak "frontsebészi" feladatokat kell ellátniuk, "a plasztikai sebészeti beavatkozás" nem elégséges. A válságkezelő intézkedések társadalmi elfogadottságát is biztosítani kell - tette hozzá.

Az előadás után, magyar újságíróknak nyilatkozva Bajnai Gordon kijelentette: Görögország mostani helyzete sok szempontból hasonlít a Magyarország által átélt válsághoz. A magyar lakosság azonban rendkívül fegyelmezetten vette tudomásul azokat az intézkedéseket, amelyek ahhoz kellettek, hogy az ország visszaforduljon a szakadék szélétől; ez az egyik fontos példa, amelyet más országoknak is követniük kell, és ezért minden tisztelet és köszönet megilleti Magyarország polgárait - mondta a kormányfő.

Hozzátette: Magyarország nagyon kemény és fájdalmas fogyókúrával stabilitást és bizalmat teremtett. "Ezt nem lehet megúszni, Görögországnak és másoknak sem" - fogalmazott a miniszterelnök.

Az MTI kérdésére, hogy számít-e a közelgő uniós csúcson konkrét pénzügyi csomag felajánlására Görögország számára, Bajnai Gordon azt mondta: Görögországnak - ugyanúgy, mint 18 hónappal ezelőtt Magyarországnak - szüksége van a szolidaritásra, mert hiába elkötelezett a görög kormány akár a legkeményebb változtatások mellett, ha nem kap hozzá időt. Görögország számára ezt a lélegzetvételnyi időt Európa tudja biztosítani, vagy önálló szolidaritásvállalással, vagy úgy, hogy az EU - mint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) egyik legnagyobb részvényese - az IMF-et segíti a probléma megoldásában. Így vagy úgy megoldást kell találni, mert egész Európában nehézségeket okozhat, ha "engedjük, hogy Görögországban baj legyen".

Hozzátette: ő azt pártolja, hogy Európa "pénzben is kifejezhető erős szolidaritást" vállaljon Görögországgal.

    Bajnai Gordon előadása előtt az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnökével találkozott, akitől - elmondása szerint - azt kérte, hogy a bank az idén is tartsa fenn a korábbi éveknél nagyobb finanszírozási aktivitását Magyarországon.