Bázishatás és egyedi tényezők a kedvező év eleji adatok mögött

Az év első hónapjában döntően az exportértékesítés 13,4 százalékos emelkedése jóvoltából 3,4 százalékkal nőtt az ipari termelés Magyarországon, a munkanaphatással kiigazított mérés pedig a termelés 5,7 százalékos növekedését mutatta a nagyon alacsony - 2009 januárjában 22,4 százalékos zuhanást jelző - bázison. Az ipari exportban is jelentős szerepet játszott az egy évvel korábban regisztrált 29,3! százalékos zuhanás, miközben a belföldi értékesítés - az egy évvel korábbi mérsékelten zsugorodó (-3,7 százalék) bázisról - 12,6 százalékkal apadt. Az ipari rendelésállomány az előző évi alacsony bázisról is 16,4 százalékkal csökkent, ezen belül az export rendelések állománya is 13,3 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi alacsony szinttől a belföldi rendelések viszont 35,8 százalékos zuhanással padlót fogtak.

A teljes külkereskedelmi áruforgalomban az euróban számított januári export 14,6 százalékkal nőtt az egy évvel korábbival összevetve, míg az import csak 2,7 százalékkal volt több, amiből 290 millió euró kereskedelmi többlet keletkezett az év első hónapjában. A külkereskedelem januári adataiban is erős bázishatás mutatkozik, mivel 2009 első hónapjában 31,7 százalékkal zuhant az export és 29,7 százalékkal hanyatlott az import. A tavalyi év egészében pedig 18,9 százalékkal zsugorodott a kivitel és 24,7 százalékkal az import euróban számolva 2008-hoz képest.

Az építőipar teljesítménye a tavaly januári alacsony bázisról (-13,7 százalék év/év) újabb 13,5 százalékkal csökkent az év első hónapjában. A mezőgazdasági termékértékesítés volumene legalább a 24,3 százalékos növekedést jelző 2009. januári bázisról esett vissza 23,8 százalékot, vagyis nem csökkent a két évvel korábbi szint alá.

A kiskereskedelem és a vendéglátás forgalma 6, illetve 1,3 százalékkal csökkent januárban az egy évvel korábbi szintről. A foglalkoztatottak száma 2009. november-2010. január átlagában a 91 ezerrel, 2,4 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, ezzel egyidejűleg a munkanélküliség 105 ezerrel emelkedett, a ráta pedig az egy évvel korábbi 8,4 százalékról 10,9-ra nőtt.

Januárban a bruttó átlagkereset 6,5 százalékkal, a nettó 12,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, amikor mindkét mutató csökkent éves összevetésben. A 6,4 százalékos januári inflációval számolva a reálkereset emelkedése 6,5 százalékos volt. A keresetek alakulására döntően a személyi jövedelemadó szabályok változása hatott, emellett a költségvetésben foglalkoztatottak bérét az idei kereset-kiegészítés első részének (bruttó 49 ezer forint) kifizetése befolyásolta.

Az infláció januárban másfél éves csúcsra, 6,4 százalékra emelkedett, majd februárban 5,7 százalékra mérséklődött, amivel 2009 első két havi átlagát 6,1 százalékkal múlta felül. Az árszint emelkedésében jelentős részt játszottak az üzemanyagok, amelyek a tavalyi alacsony szintről a világpiaci áremelkedés és a jövedéki adóemelés miatt drágultak, mely utóbbi megdobta a szeszes italok és dohányáruk árszintjét is.