Történelmi reform az USA-ban

Barack Obama amerikai elnöknek sikerülhet az, amellyel az elmúlt száz évben hét elődje próbálkozott hiába: az Egyesült Államok csaknem minden lakosára kiterjedő egészségügyi ellátás megteremtése. Obama a sírból hozta vissza a 2008-as kampányában is központi szerepet kapott egészségügyi reformtervet, amelyet a szenátus után vasárnap a képviselőház is megszavazott. A héten a képviselőházi módosítások miatt a tervezet még egyszer visszakerül a szenátusba, ahol azok elfogadásához egyszerű többség is elegendő lesz. Az elnök ezt követően írhatja alá a törvényt.

A reform nyomán 32 millió amerikai juthat újonnan egészségügyi biztosításhoz, ez azt jelenti, hogy 2016-ra a lakosság 95 százaléka rendelkezik majd valamilyen ellátással. A változtatások költségei tíz év alatt 940 milliárd dollárra rúghatnak, ezt új adókból, illetve az idősek ellátását biztosító Medicare program átalakításából tervezik fedezni.

A republikánus ellenzék élesen ellenzi a reformot, amelyet 34 demokrata sem szavazatott meg a képviselőházban. Szerintük a törvény súlyos állami beavatkozást jelent a magánszférába, amely a költségek felhajtásához, a deficit növekedéséhez és a választási lehetőségek beszűküléséhez vezet. Várhatóan perek sorozata nehezíti majd meg a reform bevezetését.

A német egészségügyi reform részletei továbbra sem tisztázottak, jóllehet annak keresztülvitelét – igaz, elnagyolva – a koalíciós szerződésben is rögzítette a CDU/CSU keresztény pártunió és a liberális FDP. Az utóbbi által delegált egészségügyi miniszter, Philipp Rösler továbbra is ragaszkodik a jövedelmi viszonyoktól függetlenített egyéni hozzájárulási átalány (Kopf-

pauschale) bevezetéséhez, miközben a bajor keresztényszocialisták (CSU) már kihátrálnának az elképzelés mögül.

Bár az összegek még nem pontosan tisztázottak, annyit lehet tudni, hogy a munkavállalók által befizetendő hozzájárulás 140 és 170 euró között lenne havonta. A jelenlegi 7,9 százalékos hozzájáruláshoz képest ez komoly csapást jelentene az alacsony jövedelműeknek, jóllehet a liberális tervezetben szerepel egy kiegyenlítő támogatás azok számára, akik nem képesek kifizetni az új összeget.

Markus Söder bajor egészségügyi miniszter tegnap közzétett elképzelése szerint ugyanakkor a munkavállalói hozzájárulásnak a jövedelemhez kellene igazodnia.

A német reformterveknél sokkal keményebb lépéseket sürget ugyanakkor a holland kabinet mellett működő gazdasági tervezőiroda (CPB). A szakemberek szerint csak radikális lépésekkel lehet hosszabb távon megoldani az egészségügy finanszírozását, amelynek a költségei 4,25 százalékkal növekednek évente. A CPB a jövedelemtől független évi 165 eurós kötelező hozzájárulást 775 euróra emelné. A Hollandiában 2008 óta érvényben lévő szabályozás szerint a mindenki számára kötelező 165 euró feletti önkéntes rész évi 100 és 500 euró között lehet, a jövedelemtől függően.

Jóval enyhébb „sokkra” kell számítaniuk ezzel szemben a spanyoloknak. Az ország egészségügyi rendszere teljes mértékben az állam kezében van, és szigorúan irányított. Emiatt a rendszer nem túl rugalmas, de viszonylag olcsón működik. Madrid emiatt nem is tervezi a szisztéma megváltoztatását, csupán a gyógyszerbeszerzések és a személyi kiadások terén kívánnak évi 2 milliárd eurónak megfelelő megtakarítást elérni, és a jelek szerint e lépéseket a szakszervezetek sem ellenzik.

Lépéselőnyben van hazánk Amerikával szemben a polgárok biztosítási jogviszonyát tekintve, hiszen sikerült megőrizni a közel hatvanéves, a bismarcki szolidaritás elvén működő társadalombiztosítást. A most leköszönő kormányon számos elmaradt reformot számon lehet kérni, ám az elvitathatatlan: megoldotta a biztosítotti jogviszonyt övező adminisztratív káoszt. Sikerült elérni, hogy az önmaguk járulékát, biztosítási díját fizetni nem tudókért az állami költségvetés fizet az Egészségbiztosítási Alapba (EA).

Ám az EA továbbra is súlyos pénzhiánnyal küzd, hiszen elmaradt a konszolidációja és az intézményi reform. Így a gyógyításért fizetett biztosítási díjak nem fedezik annak valódi költségeit, ezért sorra eladósodnak a kórházak, szokatlanul megnőttek a tervezhető műtétek várólistái, a rosszul fizetett orvosok és újabban a szakdolgozók is elhagyják az ágazatot, sokan külföldön vállalnak munkát.

A következő kormányra vár a feladat: az alapvető sürgősségi-járványügyi ellátások sértetlenül hagyása mellett szűkíteni a tb-járulék fejében járó szolgáltatási csomagot, vagy állami pénzt pumpálni az egészségügybe. Ez utóbbira kicsi az esély. Ezért elkerülhetetlen az elavult intézményi rendszer és a biztosítás reformja. Ösztönző adópolitikával ki kell építeni a társadalombiztosítóra épülő kiegészítő és magánbiztosítások rendszerét, lehetővé kell tenni a szabadfoglalkozású orvoslást. Ez javíthat az ellátás színvonalán, amire megvan a fizetőképes kereslet. VG

a biztosítók ügyfelük megbetegedése esetén nem mondhatják fel a szerződést

meglévő betegségek miatt a biztosítók nem utasíthatnak el gyerekeket

a fiatalok számára 26 éves korukig biztosít ellátást szüleik biztosítása

a kisvállalkozások adókedvezményt kaphatnak alkalmazottaik biztosítására

július 1-jétől 10 százalékos adót kell fizetni az UV-lámpákat használó szoláriumoknak

2011-ben

a gyógyszergyártókat (évi 5 millió dolláros forgalom felett) a piaci részesedésüktől függő éves díjjal sújtják; 10 év alatt 80 milliárd dollár várható

a biztosítók visszatérítést fizetniek ügyfeleiknek, ha a díjbevételeknek kevesebb mint 85 százalékát fordítják egészségügyi szolgáltatásokra

2012-ben

elindulnak a Medicare és a szegényeket ellátó Medicaid minőségének javítását célzó intézkedések, a kórházak számára pénzügyi ösztönzőket vezetnek be az olyan esetek számának csökkentésére, amikor egy elbocsátott betegüket ismételten fel kell venniük

2013-ban

az évi 200 ezer dollárnál többet kereső egyedülállók, illetve 250 ezer dollár felett kereső párok Medicare-adóját 1,45-ről 2,35 százalékra emelik

az egészségügyi eszközökre 2,9 százalékos fogyasztási adót vezetnek be (a lakosság által kiskereskedelmi forgalomban kapható eszközökre általában nem vonatkozik majd)

2014-ben

elindulnak az állami biztosítási tőzsdék, ahol a kisvállalkozások és a magánszemélyek válogathatnak az ajánlatok közül

a lakosság legnagyobb részének ekkortól kötelező biztosítással kell rendelkeznie: bérének akár 2,5 százalékára rúgó büntetéssel sújthatják azt, aki erről nem gondoskodik

a szegénységi küszöböt jelentő jövedelem 400 százaléka alatt állami támogatás jár a biztosításhoz

a legalább 50 főt foglalkoztató cégek alkalmazottanként kétezer dolláros büntetést fizetnek, ha nem ajánlanak biztosítást dolgozóiknak

az egészségbiztosítók a piaci részesedésük alapján számított díjat kezdenek fizetni

2015-ben

átalakítják a Medicare-ben részt vevő orvosok díjazását: a mennyiség helyett a minőséget helyezik előtérbe

2018-ban

a 10 200 dollárnál drágább egyéni, illetve 27 500 dollárnál drágább családi biztosításokra 40 százalékos fogyasztási adót vezetnek be

a biztosítók ügyfelük megbetegedése esetén nem mondhatják fel a szerződést

meglévő betegségek miatt a biztosítók nem utasíthatnak el gyerekeket

a fiatalok számára 26 éves korukig biztosít ellátást szüleik biztosítása

a kisvállalkozások adókedvezményt kaphatnak alkalmazottaik biztosítására

július 1-jétől 10 százalékos adót kell fizetni az UV-lámpákat használó szoláriumoknak

2011-ben

a gyógyszergyártókat (évi 5 millió dolláros forgalom felett) a piaci részesedésüktől függő éves díjjal sújtják; 10 év alatt 80 milliárd dollár várható

a biztosítók visszatérítést fizetniek ügyfeleiknek, ha a díjbevételeknek kevesebb mint 85 százalékát fordítják egészségügyi szolgáltatásokra

2012-ben

elindulnak a Medicare és a szegényeket ellátó Medicaid minőségének javítását célzó intézkedések, a kórházak számára pénzügyi ösztönzőket vezetnek be az olyan esetek számának csökkentésére, amikor egy elbocsátott betegüket ismételten fel kell venniük

2013-ban

az évi 200 ezer dollárnál többet kereső egyedülállók, illetve 250 ezer dollár felett kereső párok Medicare-adóját 1,45-ről 2,35 százalékra emelik

az egészségügyi eszközökre 2,9 százalékos fogyasztási adót vezetnek be (a lakosság által kiskereskedelmi forgalomban kapható eszközökre általában nem vonatkozik majd)

2014-ben

elindulnak az állami biztosítási tőzsdék, ahol a kisvállalkozások és a magánszemélyek válogathatnak az ajánlatok közül

a lakosság legnagyobb részének ekkortól kötelező biztosítással kell rendelkeznie: bérének akár 2,5 százalékára rúgó büntetéssel sújthatják azt, aki erről nem gondoskodik

a szegénységi küszöböt jelentő jövedelem 400 százaléka alatt állami támogatás jár a biztosításhoz

a legalább 50 főt foglalkoztató cégek alkalmazottanként kétezer dolláros büntetést fizetnek, ha nem ajánlanak biztosítást dolgozóiknak

az egészségbiztosítók a piaci részesedésük alapján számított díjat kezdenek fizetni

2015-ben

átalakítják a Medicare-ben részt vevő orvosok díjazását: a mennyiség helyett a minőséget helyezik előtérbe

2018-ban

a 10 200 dollárnál drágább egyéni, illetve 27 500 dollárnál drágább családi biztosításokra 40 százalékos fogyasztási adót vezetnek be-->