Fékezett adóforradalom?

Adómódosítások, amelyekre itt és most szükség van – ilyen változásokat helyezett kilátásba Orbán Viktor leendő miniszterelnök a hét elején a közteherviselés terén 2010-re, leszögezve, hogy az idén még nem valósulhat meg az „ideális” adórendszer. Ám a még az idén hatályba lépő módosítási lehetőségek körét is több tényező szűkíti.

Ezek egyike, hogy év közben nem ildomos túl sokat „matatni” az adószabályok háza táján. Maga Orbán Viktor is úgy fogalmazott hétfőn, hogy „már önmagában elég nagy baj az, ha egy adórendszerhez év közben hozzá kell nyúlni”. „Év közbeni hatálybalépéssel csak a havi bevallású adó- és járuléktípusokat illik módosítani” – vélekedett lapunk kérdésére Erdős Gabriella, a Price-waterhouseCoopers cégtársa is. Hozzátette: a cégvezetők részéről már eddig is komoly kifogás volt, hogy a magyar adószisztéma hosszú évek óta kiszámíthatatlan. A társasági adóról szóló törvény csak tavaly 14-szer változott.

Másfelől azonban kedvező irányú módosítások esetén valószínűleg senki nem róná fel az új kormánynak az átalakítás év közbeni voltát. „A nyár közepétől akár az éves adónemek esetében is lehet változásokat eszközölni” – mondta lapunk kérdésére Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young szakértője, arra utalva, hogy jogi, technikai akadálya még a személyi jövedelemadó (szja) és a társasági adó terén sincs az év közbeni módosításnak. Az más kérdés, hogy egy esetleges terhelésemelkedés komoly csalódás volna az adózók számára. Tény, hogy ez sem lenne példa nélküli, hiszen a Gyurcsány-kormány 2006-ban éppen a választások után fogott jelentős, már az év hátralevő részében hatályba lépő adóemelésekbe, többek között a különadók bevezetésébe. Igaz, van ellenkező előjelű példa is: tavaly mind az szja-sávhatár megemelésére, mind a tb-járulékteher csökkentésére szintén év közben került sor.

A lapunknak megszólaló szakértők szívesen látnának egy az utóbbihoz hasonló módosítást az idén is. A munkáltatókat terhelő járulék további mérséklése, akár már július 1-jétől, egyfelől nem okoz adójogi dilemmákat, másfelől valóban képes élénkíteni a gazdaságot. Persze ha az így kieső bevételeket az új kormány az adórendszeren belül kívánja ellentételezni, az már okozhat gondokat. Bármilyen adónem év közbeni megemeléséről szóló törvény ugyanis minden bizonnyal hamar az Alkotmánybíróságon kötne ki, visszamenőleges hatályú módosításokról pedig az adózók számára hátrányos változások esetén szó sem lehet.

Erdős Gabriella szerint valójában a tb-járulék csökkentése az egyedüli módosítás, amelyre reális esély van még az idén. Megítélése szerint ugyanis még a 2011-re kilátásba helyezett átalakítások is csak komoly sietséggel készülhetnek el, hiszen a normaszövegeknek nyár végére meg kellene születniük ahhoz, hogy január 1-jén hatályba léphessenek. A kapkodás pedig évek óta megmutatkozik a jogszabályi szövegek alacsony minőségében – teszi hozzá a szakember.

Orbán Viktor egyébként a következő hetekre, hónapokra olyan változásokat helyezett kilátásba, amelyek szűkítik az adóelkerülés lehetőségét, és adócsökkentéssel is együtt járnak. E logikából leginkább nem a konkrét adókul-

csok mérséklése, hanem az adminisztratív terhelés csökkentése, ugyanakkor bizonyos szabályok szigorítása következik. A Fidesz Nemzeti ügyek politikája című kvázi választási programja szerint a magyar vállalkozások „adminisztratív terhei európai összehasonlításban rendkívül magasak, egyes becslések szerint éves szinten elérik a GDP 5-6 százalékát, vagyis több mint ezer milliárd forintot”. A Matolcsy György által jegyzett elemzés „versenyképességet csorbító sarc”-ként emlegeti a helyi iparűzési adót is, amelynek megszüntetése azonban az önkormányzati rendszer átfogó reformjával – tehát nem az idén – válhat valóra. Az új kormány szeretné egyszerűbbé tenni az szja-bevallásokat is, ám az Orbán Viktor által célul kitűzött, „söralátétnyi” méretű bevallás nehezen képzelhető el az adókedvezmények szűkítése nélkül. Amire a fent már említett okokból szintén nemigen kerülhet sor az idén, jövőre tehát még minden bizonnyal marad a 10–15 oldalas formátum.

Az már egészen biztos, hogy 2011-től számíthatunk a családi adózás kiépítésére, és a folyamatos „szidalmak” ellenére minden bizonnyal megéri az év végét a január 1-jén bevezetett úgynevezett szuperbruttósítás is. Ennek év közbeni törlése ugyanis az egész szja-rendszert felborítaná, és jelentős bevételtől fosztaná meg az államkasszát. Lapunk számítása szerint ugyanakkor a szuperbruttó kivezetése jövőre jó lehetőséget ad az új kormánynak arra, hogy a „két legyet egy csapásra” elv alapján a sokat bírált, a minimálbér kvázi adómentességét biztosító adójóváírással is leszámoljon.

E két módosítással 2011-től a személyi jövedelemadó és a munkavállalót érintő járulékteher is 17-17 százalék lenne, egészen évi 15 millió forintos bruttó keresetig. Ennél egyszerűbb adószabályokat nehéz elképzelni. Igaz, ez havi bruttó 220-230 ezer forintos jövedelemig a nettó bér csökkenéséhez – e felett pedig annak növekedéséhez – vezetne. A családi adózás ugyanakkor e dilemmát is orvosolhatná: ha ennek keretében az adóteher a háztartásban élők személye szerint oszlana meg, egy-két gyerek mellett még alacsonyabb jövedelem esetén sem lenne kisebb a nettó kereset. KR