Újabb leszakadás: a magyarok húztak a nadrágszíjon

A többi között ezt állapítja meg RegioPlan Consulting tanácsadó és piackutató cég, amely a Közép- és Kelet-európai régió tíz országában vizsgálta a személyes fogyasztási kiadások alakulását. Az elemzés a többi között megállapítja: a magas munkanélküliségi rátának, s a megemelt általános forgalmi adónak tudható be főként, hogy a magyar háztartások kénytelenek voltak visszavenni kiadásaikból 2009-ben. A 2009-es év persze a legtöbb ország számára kijózanító év volt. A legnagyobb visszaesést Románia (-5 százalék) és Ukrajna (-10 százalék) szenvedte el. Relatív válság rezisztensnek mutatkozott Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia; ezekben az országokban tavaly is kitartott a növekedés.

Ám ha a rendszerváltás óta eltelt húsz évet vizsgáljuk, már az látható, hogy a csehek és szlovákok mellett a magyaroknak sikerült Kelet-Európában a leginkább profitálniuk a rendszerváltás óta megkezdett felzárkózási folyamatból. A személyes fogyasztási kiadások 2001 és 2009 között Magyarországon 65 százalékkal nőttek, míg például Csehországban 50 százalékos volt a növekedés.

Egy ország fejlettségi szintjéről a háztartási kiadások struktúrája is árulkodik. Amíg egy ukrán háztartás kiadásainak több mint a fele élelmiszerre megy el, addig a szlovénoknál ez az arány mindössze 18 százalék.

A trend azt mutatja, hogy a kelet-európaiak arányában egyre kevesebbet költenek élelmiszerre: amíg tíz éve ez a szám egy magyar háztartásnál több mint 40 százalékot tett ki, addig ma körülbelül 27 százalékra csökkent.