késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
A magyarok megtanulták a keserű leckét - Büdzsészigorban jók vagyunk
A Világgazdaság Online témához kapcsolódó jegyzete itt olvasható!
Miközben az utóbbi napok a „görög fertőzés” átterjedésével kapcsolatos félelmekről szólnak, és az unió egészét érintő bizalomvesztés a még mindig sérülékenynek számító forint árfolyamán is érződik, Magyarország fiskális helyzete valójában nem indokolná az utóbbi egy év során visszatért befektetők pálfordulását. Sőt, a bizalmat „elvileg” még a kormányra készülő Fidesz által emlegetett, 4,5–6,5 százalék közötti 2010-es hiánynak sem kellene megingatnia: ekkora deficittel ugyanis hazánk az EU27 erős középmezőnyében foglalna helyet. A friss előrejelzés szerint az unió idei költségvetési hiányátlaga 7,2 százalék lesz.
Megszorításra több helyen kényszerülnek. Így Franciaországban jövőre 5 százalékkla csökkentik az állam működési kiadásait. Az elkövetkező három évben befagyasztják a nyugdíjakat és kamatkifizetéseket.
Az országkockázat kapcsán gyakran emlegetik az államadósság mértékét is. Valójában azonban hazánk helyzete e téren sem kirívó: a 78,9 százalékos 2010-es GDP-arányos államadósság még kisebb is az unió 79,6 százalékos átlagánál. Igaz, az eurózónában ennél még magasabb, 84,7 százalékos államadósságszintet várnak az év végére.
Kifejezetten jól áll hazánk szénája akkor, ha a költségvetés helyzetét az újonnan csatlakozott térségbeli országokéval vetjük össze: az idén mindössze 2,8 százalékos deficittel számoló Bulgária kivételével ezek az országok a Magyarországon várhatónál magasabb hiányt jeleznek előre. Hazánk jelenlegi 4,1 százalékához legközelebb Csehország 5,7 százaléka áll, míg az éveken keresztül némi irigykedéssel figyelt Szlovákiában a GDP-arányos deficit 6 százalék lehet az idén. Ráadásul a költségvetés hiánya az előző hónapban Magyarországon csupán 27,1 milliárd forinttal nőtt, északi szomszédunknál pedig közel 140 milliárd forintnak megfelelő öszszeggel. Bár a hiány lefutása országonként igen eltérő lehet, összességében a szlovák büdzsé az év végére 3,7 milliárd eurós deficitet vetít előre, míg a hivatalos magyar költségvetési hiánycél csupán 3,1-3,2 milliárd euró körüli összeget takar a forintárfolyam függvényében.
A jelen körülmények között példásnak nevezhető magyar költségvetési fegyelem már az úgynevezett törlesztéskockázati biztosítási ügyletek (CDS-ek) árában is megmutatkozik. Hazánk kockázati felára tavaly tavasszal, a gazdasági válság legmélyén sem lépett túl a 630 bázisponton, jelenleg pedig a 230–240 bázispontos tartományban mozog ötéves időtávra. Jelenleg ezen a szinten tartózkodik az eurózónatag Spanyolország adóskockázati megítélése is, az ibériai ország számára azonban rossz hír, hogy a spanyol CDS-szerződések ára sokkal szélesebb skálán mozog, mint a magyar papíroké. Görögországgal már régóta nem egy ligában focizunk: a görög állampapírok CDS-árazása az utóbbi hetekben többször járt 900 bázispont felett, a tegnapi adatok pedig közel 915 bázispontos szintet jeleznek.
Túllőtt jövedéki adó – hiába emelték, kevesebb folyik be Belőle
Érdekes párhuzamra ad lehetőséget, hogy a görög kormány a jövedéki adó 10 százalékpontos emelését tervezi a megszorító csomag részeként. Hasonló lépésre ugyanis Magyarországon is sor került az év elején, ráadásul nálunk tavaly nyár közepén is emelkedett az alkohol- és dohánytermékeket, valamint az üzemanyagokat terhelő adó. A tapasztalatok azt mutatják: utóbbi téren mindenképpen „túlméretezte” a kormány az adóemelés mértékét.Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene az év első két hónapjában 9,5, csak februárban pedig 9,7 százalékkal csökkent 2009 azonos időszakához képest – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal minapi jelentéséből. Márciusban pedig – a pénzügyi tárca kimutatása szerint – a tavalyi 46,4 milliárd forint helyett csak 36,8 milliárd folyt be a büdzsébe ebből a közteherből. Úgy tűnik tehát, a benzin- és a gázolajár már az év elején kritikus szintet ért el, holott azóta csak tovább emelkedett.
Azt, hogy a forgalom visszaesésében az adóemelés játssza a fő szerepet, jól mutatja, hogy a volumen tavaly július óta folyamatosan az előző évi alatt alakult. Míg azonban 2009 második felében az elmaradás mértéke egy-két százalék volt, ez év január óta a mínusz már a tíz százalékot közelíti.
Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene az év első két hónapjában 9,5, csak februárban pedig 9,7 százalékkal csökkent 2009 azonos időszakához képest – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal minapi jelentéséből. Márciusban pedig – a pénzügyi tárca kimutatása szerint – a tavalyi 46,4 milliárd forint helyett csak 36,8 milliárd folyt be a büdzsébe ebből a közteherből. Úgy tűnik tehát, a benzin- és a gázolajár már az év elején kritikus szintet ért el, holott azóta csak tovább emelkedett.
Azt, hogy a forgalom visszaesésében az adóemelés játssza a fő szerepet, jól mutatja, hogy a volumen tavaly július óta folyamatosan az előző évi alatt alakult. Míg azonban 2009 második felében az elmaradás mértéke egy-két százalék volt, ez év január óta a mínusz már a tíz százalékot közelíti. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.