Egyelőre gyors a drágulás
Uniós összevetésben magas, ám az áfaemelést figyelembe véve visszafogott a hazai infláció, amelynek kapcsán erőteljes bírálatot kapott a monetáris politika. Szakértők szerint pedig kevesebb ebben a jegybank felelőssége, mint a költségvetési politikáé. 5,7 százalékos lett az áprilisi pénzromlás 2009 azonos hónapjához mérten – tette közzé a KSH. A tavaly júliusi áfaemelés óta tartózkodik a mutató az 5 százalék körüli tartományban, csak januárban volt egy kisebb megugrás, amely azonban egyszeri tényezőkre volt visszavezethető. Míg azonban 2009 második felére magasabb drágulást jósoltak az elemzők, most az a tendencia, hogy fokozatosan emelkednek az év végére és az éves átlagra adott prognózisok. Áprilisra még nem állnak rendelkezésre az Eurostatnál az országos adatok, de az eurózónára adott gyorsbecslés 1,5 százalékos drágulási ütemet jelez. Az azonban valószínű, hogy – akárcsak az év első három hónapjában – ezúttal is nálunk volt a legmagasabb a drágulási ütem.
A kilátások romlásának oka részben ki is derül a részletes adatokból, az üzemanyagok, illetve az élvezeti cikkek drágultak 10 százalék felett. Ebben a januári jövedékiadó-emelés mellett a kőolaj világpiaci árának emelkedése is közrejátszott. Utóbbi a havi áremelkedésben is kiugró volt, 0,9 százalékkal, míg a márciushoz viszonyított átlagos drágulás csak 0,5 százalékos volt. A havi mutatóban a ruházati cikkek mutattak még nagy, 2,3 százalékos kiugrást, ám ez csak az ilyenkor szokásos kollekcióváltás miatt következett be.
A jegybank egyelőre tartja azt a prognózisát, miszerint év végére a 3 százalékos cél alá mehet a pénzromlás, bár a legutóbbinál pesszimistább lehet a május végén kiadandó új inflációs jelentésben vázolt pálya, főként, ha a forintárfolyam nem erősödik vissza addig. Felmerült annak a lehetősége is szakértőkben, hogy egy mesterségesen gyengített valutaárfolyam segítségével akarhatja felpörgetni a kormány a drágulást. A Fidesz legutóbbi kormányzati ciklusa alatt két évre (2000–01-ben) valóban megtorpant a dezinfláció, ezt később a csúszó leértékelés elnyújtásával magyarázták többen.
Az MNB legutóbbi számításai szerint nagyjából 0,5-0,9 százalékpont körüli inflációs többletet okozhat egy 5 százalékpontos forintárfolyam-változás, de ezt a számítást még a válság előtt publikálták, és az akkori helyzetből adódóan ráadásul forinterősödésre vonatkozott. Az árfolyam elmúlt időszakban látott inflációgerjesztő hatását azonban jócskán ellensúlyozta a gyenge kereslet – mutatott rá Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető közgazdásza, hozzátéve: csak a trendszerű erősödésre vagy gyengülésre reagálnának amúgy is az eladók, az egyszeri kiugrásokra kevésbé. A mostani inflációs tételekben ráadásul nem is lát belső nyomást, mind az iparcikkek, mind a piaci szolgáltatások drágulása visszafogott, márpedig az MNB ezekre van a legnagyobb hatással. Elsősorban a jegybank számára külső adottságok okozták a drágulást (hatósági árak, üzemanyagok), ezektől eltekintve már most is a cél körül lenne az infláció – világította meg a szakember. Azt azonban megjegyzi Kondrát, hogy egy 6 százalékot meghaladó gazdasági zsugorodás mellett még így sem biztos, hogy pozitívan szemlélhető a folyamat. Lehetséges, hogy a pénzromlási várakozásokban nem okozott olyan nagy törést az elmúlt másfél év, mint kellett volna a tartósan alacsony inflációhoz, így amint elkezdődik az élénkülés, visszatérhetnek a magasabb béremelési követelések is. Mindennek fényében nehéz megítélni, hogy jelenleg elég szigorú-e a monetáris tanács (MT).
A monetáris politikával kapcsolatban az alapvető hibának a forintárfolyamsáv megtartását nevezte Barcza György, a K&H Bank vezető elemzője. Mint emlékezetes, 2001-ben, röviddel a csúszó leértékelés megszüntetése előtt tért át a jegybank a korábbinál jóval szélesebb, ±15 százalékos sáv tartására, és utóbbit csak 2008 elején törölte el. Azt is hozzá kell azonban tenni, hogy ez nem az MNB egyedüli hatásköre, a kormánnyal közösen határozhat csak az ügyben. A szakember szerint ebben a rendszerben tehetetlen volt a jegybank az infláció ellen, a látszólagos stabil forintárfolyamot a fundamentumok nem támasztották alá. Ellenpéldaként Lengyelországot hozta fel, ahol a gyenge fiskális politikát 20 százalék közeli alapkamattal ellensúlyozta a jegybank, így ott éppen a monetáris politika juttatta a gazdaságot recesszióba az erős zloty révén, csak még jóval a globális válság előtt.
De ha csak az inflációt szemlélnénk, akkor is alapvetően lazának ítélhető az elmúlt évtized monetáris politikája – folytatta Barcza, hozzátéve: ebbe a költségvetés is belejátszott az adó- és hatóságiár-emelésekkel. Ha a jegybank segít az elinflálásban, annak a hosszabb távú költségei megjelennek kamat formájában. Figyelembe kell viszont venni, hogy a jegybank és a kormány közötti bizalmi helyzet nélkül utóbbi nem hisz benne, hogy a fiskális szigort később alacsonyabb kamattal jutalmazza a monetáris hatóság. Mindezzel évtizedekig küzdöttek a nyugati gazdaságokban is, ugyanakkor például Csehországban és Szlovákiában nem merült ez fel. Ebből a szempontból nem is tartaná rossznak Barcza, ha úgymond a kormányhoz közel állók kerülnének a monetáris tanácsba. Jövő tavasszal jár le egyébként a „galambnak” tartott külső tanácstagok megbízatása.
Nyomást gyakorol az alakuló kormány
Több támadást is láthattunk az elmúlt hetekben a monetáris politika irányába, például a tegnap a Népszabadságban megjelent interjúban Matolcsy György indokoltnak látta a monetáris tanács tagjainak lemondását. Az inflációs adat kapcsán Szijjártó Péter leendő kormányszóvivő kifejtette, hogy Magyarországon továbbra is gazdasági vészhelyzet van. A magyar infláció nagyobb az elemzők által vártnál, ésa legnagyobb mértékű az egész EU-ban, vagyis újabb mutató tekintetében lettünk sereghajtók Európában – állította Szijjártó.
Ez utóbbiban ugyan igaza van a szóvivőnek, ugyanakkor a legutóbbi Reuters-felmérésben a kijött adattól mindössze 0,1 százalékponttal számítottak alacsonyabbra a piaci elemzők, és ez bőven belül van a hibahatáron.
a legnagyobb mértékű az egész EU-ban, vagyis újabb mutató tekintetében lettünk sereghajtók Európában – állította Szijjártó.
Ez utóbbiban ugyan igaza van a szóvivőnek, ugyanakkor a legutóbbi Reuters-felmérésben a kijött adattól mindössze 0,1 százalékponttal számítottak alacsonyabbra a piaci elemzők, és ez bőven belül van a hibahatáron. A monetáris tanácstagok megbízatásának lejárata Simor András 2013. március 3.
Karvalits Ferenc 2013. március 27.
Király Júlia 2013. július 3.
dr. Bánfi Tamás 2011. március 1.
dr. Bihari Péter 2011. március 1.
dr. Csáki Csaba 2011. március 1.
Neményi Judit 2011. március 1.
Forrás: MNB -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.