A lap névtelen informátorokra hivatkozva azt állítja, az Európai Bizottság holnap tesz bejelentést az országos krízis alapok létrehozásáról. A feltételezés szerint a tagállamok erős ellenállást fejtenek majd ki a tervezet ellen, főleg, mivel az alap szigorúan körülhatárolt célokra használhatják a kormányok.
Az összegyűjtött összeget a jövőbeni válságok elkerülésére használják fel, így azokat nem fordíthatóak a bankok feltőkésítésére – hangsúlyozta a The Wall Street Journalnek az uniós illetékes.
Akár 50 milliárd euró bevételt is hozhatna évente az EU-ban tervezett bankadó – számította ki korábban az Európai Bizottság. A brüsszeli testület szakértői áprilisban tették közzé az „innovatív finanszírozási módokra” vonatkozó munkaanyagukat, amelyet április 16–17-i ülésükön vitatnak meg a tagállamok pénzügyminiszterei.
Több olyan intézkedés is lenne, amely egyszerre növelné az államháztartási bevételeket és javítaná a pénzügyi rendszer stabilitását – emelte ki akkor Michel Barnier , a belső piaci ügyekért felelős biztos. A szén-dioxid-kibocsátás megadóztatásán kívül ilyen lenne az a különadó is, amelyet a pénzügyi szektorra vetnének ki „biztosításként” annak érdekében, hogy válság esetén ne az adófizetők pénzéből kelljen megmenteni a bajba jutott bankokat.
A Svédországban jelenleg alkalmazott 0,036 százalékos adókulcs esetén évente nagyjából 13 milliárd euró folyhat be a tartalékalapba, ha azonban a Barack Obama amerikai elnök által ez év januárban javasolt 0,15 százalékos rátát alkalmaznák, akkor bő 50 milliárd euróra számíthatnának. Mindkét esetben a bankok mérlegfőösszegét, nem pedig a pénzügyi tranzakciók nagyságát vennék alapul, mivel így nehezebb lenne kikerülni az adófizetést.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.