Matolcsy: Mindenre fel kell készülnünk

A Nemzetgazdasági Minisztérium leendő vezetője úgy látja: az elmúlt években súlyos hibákat vétett a Magyar Nemzeti Bank, elengedte a devizahitelezést, nem élt a gazdaságélénkítés monetáris eszközeivel, és túl lassan csökkentette az alapkamatot. Ezért a helyes megoldás a jegybank vezetésének lemondása lenne.

Simor András jegybankelnöknek azonban nemcsak emiatt kell távoznia, hanem azért is, mert Matolcsy szerint a közszereplés és az offshore nem fér össze egymással.

Matolcsy a lapnak adott interjúban azt is közölte, hogy az új kormány hamarosan hivatalosan beterjeszti javaslatát Brüsszelnek a még lekötetlen, mintegy 3000 milliárd forintnyi uniós támogatás elosztásának megváltoztatásáról. Ennek oka, hogy az eddigi pénzek lehívása nem eredményezett növekedést.

A Fidesz új javaslata szerint a brüsszeli pénzek szétosztásánál a jelenlegi 14-18 százalékról 50 százalékra kell felemelni a kis- és középvállalkozások felé irányítható összegeket.

Ismét felerősödőben vannak a monetáris politikát bíráló hangok. Ezúttal a friss inflációs adat szolgált ehhez apropóul. Az 5,7 százalékos drágulás ugyan az EU-ban valószínűleg a legmagasabb, ám az adó- és hatóságiár-emeléseket figyelembe véve visszafogottnak tekinthető. Matolcsy szakmai alapon is bírálja a jegybank vezetését.

A lapunk által megkérdezett szakértők szerint pedig kevesebb ebben a jegybank felelőssége, mint a költségvetési politikáé.

A monetáris politikával kapcsolatban az alapvető hibának a forintárfolyamsáv megtartását nevezte Barcza György, a K&H Bank vezető elemzője. Mint emlékezetes, 2001-ben, röviddel a csúszó leértékelés megszüntetése előtt tért át a jegybank a korábbinál jóval szélesebb, ±15 százalékos sáv tartására, és utóbbit csak 2008 elején törölte el. Azt is hozzá kell azonban tenni, hogy ez nem az MNB egyedüli hatásköre, a kormánnyal közösen határozhat csak az ügyben.

További részletek, szakértői vélemény itt olvasható

Az elinflálás dilemmája - Benke Dávid jegyzete