Növekedésnek indult Európa

Enyhén bővült az európai gazdaság az első negyedévben, meglepetésre Magyarország GDP-je már nem a legrosszabbak között van, legalábbis ha a növekedési ütemet tekintjük. Sőt, a szezonálisan igazított negyedéves mutató nálunk volt az egyik legmagasabb az év elején, 0,9 százalékos – derült ki a KSH és az Ecostat közös gyorsbecsléséből. Ugyanez a mutató az EU-ban és az eurózónában egyaránt 0,2 százalékos pluszban volt az Eurostat szintén most megjelent gyorsbecslése alapján. Az úgynevezett rövid bázisú index számít az unióban a fő mutatószámnak, ebben csak Portugália tudott minket ezen időszakban hajszálnyival túlszárnyalni, ott kereken egyszázalékos volt a növekedés. A legtöbb tagország néhány tized százalékos emelkedést könyvelhetett el, a legjobban az észtek és a litvánok lógnak ki lefelé. A 2,3, illetve 4,1 százalékos zsugorodásukat azonban mindkét esetben jelentős növekedés előzte meg.

Az előző év azonos időszakához mért bruttó hazai termék az EU és az eurózóna esetében is most került újra a pozitív tartományba 2008 harmadik negyedéve óta (0,3, az euróövezetben 0,5 százalékkal). Ez szintén a szezonálisan kiigazított adatsorra értendő, nálunk viszont nem ez, hanem a nyers, illetve a csak naptárhatástól megtisztított mutató számít a fő indikátornak. E szerint 0,1 – a naptárhatás kiszűrésével 0,2 – százalékkal bővült a magyar GDP is, bár az Eurostat által preferált mutató szerint még 0,8 százalékkal csökkent. A kiigazítatlan számok még 4, illetve 4,1 százalékos csökkenésről tanúskodtak 2009 utolsó időszakában. A javulás lényegesen erőteljesebb annál, mint amit az elemzők vártak, a legutóbbi Reuters-felmérésben még 2,1 százalékos visszaesést, éves átlagban pedig stagnálást vetítettek előre a szakértők. Pozitív adatra senki sem számított. A jó negyedéves teljesítmény láttán – még ha egyszeri hatások számlájára írják is – valószínűleg megemelik prognózisaikat a közgazdászok. Ezt például a Raiffeisen Bank kutatási központja már jelezte is, ők várhatóan 1–2 százalék közé emelik a 2010-es GDP-jóslatukat.

Az uniós adat nem számított akkora meglepetésnek, mint a hazai. A nagy nyugati gazdaságokban végrehajtott élénkítésnek köszönhetően a recesszió – azaz az előző negyedévhez viszonyított zsugorodás – a harmadik negyedévre véget ért. A mostanában árgus szemekkel figyelt görög gazdaságról azonban nem mondható el ugyanez, még az idei évet is 0,8 százalékos mínusszal kezdték a hellének. Igaz, ott a mélypont sem volt olyan mélyen, mint az átlag, és általában is megfigyelhető, hogy jóval kisebbek lettek a növekedési különbségek. A 2009-ben két számjegyűt bukó balti országok közül már a leggyengébben teljesítő Lettországban is „csak” 5,1 százalékos zsugorodást produkált az éves index. Utóbbi alapján Szlovákia nyújtotta a legkiemelkedőbb eredményt, 4,6 százalékkal haladta meg hazai terméke a 2009. első negyedévit, azaz akár egy éven belül ledolgozhatják a válság okozta kiesést.

Magyarországnak vélhetően hosszabb időre lesz szüksége ehhez, még ha előbb is kezdődik a növekedés, mint a közgazdászok várták. A megjelent havi szakstatisztikák (ipari termelés, kiskereskedelem, külkereskedelem) alapján a belső piac még jóval gyengébb lábakon áll, mint a fejlettebb régióban vagy akár a környező országokban. A beruházások is zuhantak egészen a múlt év végéig, egyedül az exportteljesítmény, illetve a korábban leépített készletek újbóli növekedése húzhatta a gazdaságot, ám ezek önmagukban nem elegendők a felzárkózás megalapozásához.