Pénzt remélnek a települések

Minden település és megye választhasson önkormányzatot – ez az első és valójában az egyetlen újdonságnak számító kérés az önkormányzati érdekszövetségek minap nyilvánosságra hozott 12 pontból álló igénylistájából (VG, május 3.). S az is biztos, ezt a követelést elfogadja az új kormány, hiszen erről korábban már többször nyilatkoztak politikusaik, emiatt a regionális önkormányzatok létrejötte le is került a napirendről. Ám a többi kérés sorsa még bizonytalan. A végső szöveg kialakításában ugyan részt vett Kósa Lajos, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke, a Fidesz szakpolitikusa, de ő sem vállalt garanciát arra, hogy a javaslatcsomag egy az egyben átmegy a kormányzati szűrőn, az irányai azonban megfelelők lehetnek.

A győztes pártnál gőzerővel dolgoznak azon, hogy az Országgyűlés megalakulását röviddel követően milyen, a településeket, megyéket érintő jogszabályokat alkossanak, de még viták vannak a részletekről. A helyzetet jól jelzi, hogy állítólag még az sem dőlt el véglegesen, az önkormányzatok melyik tárcához tartoznak majd. Amikor Orbán Viktor bemutatta a leendő minisztereket, ez a téma nem is került szóba, s azóta is homály fedi a megoldást.

A Világgazdaság információja szerint az biztos, hogy már az őszi választás előtt csökkentik a képviselők létszámát, ám nem lehet tudni, a Fidesz által beígért 50 vagy csak 30 százalékkal, ahogy azt az érdekszövetségek javasolják. S az is kérdés, ez milyen módon valósul meg. A tízezer fő alatti községekben, városokban maradna a kislistás szavazás, legfeljebb kevesebben jutnának be a képviselő-testületekbe. Az ennél nagyobb településeken pedig vagy arányosan csökkentenék az egyéni és a listás helyeket, vagy ez utóbbiakat el is törölnék. Ez előnyös lenne a most erős Fidesznek, hiszen a győztes mindent visz elve alapján sok helyen egyszínű – narancsos – vagy döntő fölénnyel rendelkező testületek jöhetnének létre, ami jelentősen megkönnyítené a települések irányítását. Viszont ez ellen ágálna s antidemokratikus megoldást emlegetne a többi, várhatóan vesztes párt, hiszen sok helyütt nem lenne képviselőjük. Az is körvonalazódni látszik, hogy a polgármesterek jogállása megerősödik, ez szintén egybeesik a az érdekszövetségek óhajával. Alpolgármestereket pedig kívülről is választhatnának, azaz nem kellene képviselőnek lennie, s vissza lehetne hívni. Így az erejük jelentősen csökkenne, könnyebb lenne őket megregulázni.

Az önkormányzatokat érintő egyéb, főleg gazdasági jellegű törvényeket azonban csak később hozna meg a parlament. Abban egyetértenek az érdekszövetségek és a leendő kormánypárt, hogy újra kell szabályozni a feladatellátást, a hatásköröket és a finanszírozást, de a részletekről hosszas tárgyalásokat kell folytatni. A települések és a megyék szeretnék még ebben az évben legalább „visszakapni” a 80 milliárd forintot, amellyel az idén csökkent az állami támogatásuk. Ám nem tudni, a Fidesz hajlandó lesz-e erre. Főleg a kistelepülések vannak bajban, miután megszigorodtak az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok számára kiírt támogatások igénybevételének feltételei, s kisebb a normatív támogatásuk. Ezért többen csődközeli állapotba kerülhetnek, s képtelenek lesznek fenntartani intézményeiket.

Az önkormányzati érdekszövetségek újra felvetették, alakítsa át a kormány a főváros és a kerületek viszonyát, hiszen a párhuzamos hatáskörök, a gyakori ellenérdekeltség miatt nem hatékony ez a rendszer, és számos abszurd helyzetet eredményez (például azzal, hogy több helyen egy utca két oldala más-más kerülethez tartozik). Ám a megoldás módját illetően még győzködik egymást a fideszes szakértők, később döntenek csak. S ugyanez a helyzet azzal a javaslattal is, hogy az önkormányzati választások a két országgyűlési ciklus közé essenek.

Abban gyors döntést remélnek az érdekszövetségek, hogy a helyi adók és illetékek beszedése visszakerül az APEH-től az önkormányzatokhoz, hiszen ezzel a Fidesz is egyetért.

Azzal érvelnek, sokkal átláthatóbb volt a régi rendszer, mint a mostani, s jobban tudnak kalkulálni a bevételekkel, ha náluk intézik ezeket az ügyeket. A megyék, megyei jogú városok – ahol már 2006 óta az APEH hajtja be az illetékeket – arra panaszkodnak, kevesebb pénz folyik be, mint korábban.

Abban gyors döntést remélnek az érdekszövetségek, hogy a helyi adók és illetékek beszedése visszakerül az APEH-től az önkormányzatokhoz, hiszen ezzel a Fidesz is egyetért.

Azzal érvelnek, sokkal átláthatóbb volt a régi rendszer, mint a mostani, s jobban tudnak kalkulálni a bevételekkel, ha náluk intézik ezeket az ügyeket. A megyék, megyei jogú városok – ahol már 2006 óta az APEH hajtja be az illetékeket – arra panaszkodnak, kevesebb pénz folyik be, mint korábban. Legyen a vagyon egyenrangú Szabó Gellért, a Magyar Faluszövetség elnöke szerint az érdekszövetségek egyik legfontosabb kérése az, hogy a közösségi tulajdonon belül az állami és az önkormányzati vagyon legyen egyenrangú, ne lehessen megkülönböztetni a kétféle vagyontípust, ezek ne rivalizáljanak egymással. Most nem ez a helyzet, s ez számos konfliktust okoz a települések és az állam között. Szentkirály polgármestere úgy fogalmazott, azt is meg kellene fontolni, hogy csökkentsék-e az önkormányzati képviselők számát.

Ez ugyanis szerinte azzal a veszéllyel járhat, hogy kevesebb ember kezébe kerülne a hatalom, s ez a helyi oligarchiák kialakulásának veszélyét hordozná magában. A takarékosabb gazdálkodás úgyis megoldható lenne – érvelt –, ha tovább csökkentenék, akár meg is szüntetnék a városatyák tiszteletdíját.-->