A tagországok döntenének a GMO növények bevezetéséről

Javasolni fogja az Európai Bizottság, hogy az Európai Unió tagországai a jövőben nemzeti hatáskörben dönthessenek arról, engedélyezik-e a génkezelt növények termesztését területükön vagy sem - szivárogtatták ki uniós források Brüsszelben a hét végén.

Jelenleg az EU-ban elméletileg engedélyezett az ilyen növények termesztése, és a tagországok csak tudományosan igazolt egészségügyi vagy környezetvédelmi érvekre hivatkozva tilthatják azt. Több tagállam azonban, köztük Magyarország is, elsősorban tudományos aggodalmak miatt heves ellenzője a génkezelt termékeknek (GM), így az említett lehetőséggel élve nemzeti tilalmi záradékokat tart érvényben.

Ezek az országok ráadásul - részben a bonyolult uniós döntéshozási rendszer miatt - nehezítették a GM-növények használatát más tagállamokban is. A témáról folytatott szavazásokon ezért az utóbbi években rendre patthelyzet alakult ki az EU-tagok között.

A brüsszeli bizottság azt reméli július közepén beterjesztendő javaslatától, hogy tisztábbá válik a helyzet az EU-ban, és a génkezelés-párti országok akadálytalanul élhetnek ezzel a lehetőséggel, az ellenzőknek pedig nem kell kiskapukat keresgélniük a tilalom folytatásához.

 A javaslat az eddiginél nagyobb hatáskörrel ruházná fel az Európai Bizottságot a génjeikben mesterségesen megváltoztatott növények jóváhagyását illetően, ugyanakkor egyértelművé teszi a tagállamok jogát az egyes termékek elutasítására.

Ellenzik a GM-féleségek használatát a környezetvédelmi szervezetek is, a génkezelésben érintett vállalatok viszont támogatják azt.

Az unión kívül - elsősorban az Egyesült Államokban - meglehetősen elterjedtek a nagyobb terméshozamot, illetve a kártevőkkel szemben jobb ellenállást lehetővé tevő GM-termékek, és a gyártók azt hangoztatják, hogy nincsenek bizonyítékok ártalmas egészségügyi vagy környezeti hatásra. Több ízben a gyártóknak kedvező véleményt adott már ki az uniós egészségügyi hatóság is.

Az ellenzők szerint ugyanakkor még nem áll rendelkezésre elegendő tudományos ismeret ahhoz, hogy egyértelműen ártalommentesnek lehessen nyilvánítani a szóban forgó termékeket. Többször igazolták azt is, hogy egyes génkezelt növények termesztésének következményei függnek annak helyszínétől. Magyarországon például több bizonyítékot mutattak be arra, hogy bizonyos génkezelt kukoricafajták termesztése káros hatásokkal járhat az érintett és környező földterületre, illetve annak állatvilágára.

A most kiszivárogtatott javaslat kereteit mind az ellenzők, mind a pártolók oldaláról óvatos támogatás fogadta. Jelezték ugyanakkor azt is, hogy érdemben csak akkor lehetséges kommentálni a felvetést, ha az minden részletével együtt, teljes egészében ismertté válik.

José Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnök már tavalyi újraválasztása előtti kampányában jelezte, hogy támogatja azt a holland ötletet, amely először vetette fel a jelenlegi szabályozás megváltoztatását, a tagországi tilalom könnyítését.

Uniós források azonban arra intenek, hogy az új szabályozás az említett formában lazíthatja az uniós belső piac egységét, továbbá kiteheti az uniót a nemzeti partnerek támadásainak a Kereskedelmi Világszervezetben (WTO), ahol már eddig is érkeztek panaszok az EU korlátozó gyakorlatára.

Az EU-ban az elmúlt tizenkét évben mindössze két GM-növény termesztését engedélyezték ténylegesen, míg világszerte százas nagyságrendben találhatók ilyen fajták.

 A bizottsági javaslatot még a tagországok kormányait képviselő tanácsban és az Európai Parlamentben is meg kell vitatni.