De mi lesz, ha Spanyolország is...?
Stezer WSJ-beli jegyzetében két körülményre koncentrál. Egyrészt a spanyol bankok már nem tudnak bankközi alapon, illetve az európai tőkepiacokról hitelhez jutni, ezért az Európai Központi Bankhoz fordulnak – az utóbbi hónapban a spanyol hitelintézetek az EKB legnagyobb ügyfelévé nőtték ki magukat. Áprilisban még csak 74,6 milliárd euróval tartoztak az EKB-nak, május végén már 85,6 milliárddal. Ha az EKB is kimerülne, a következő hitelállomás az Európai Pénzügyi Stabilitási Alap (EFSF) lehet a maga 440 milliárd eurójával...
Stelzer másik aggasztó érve, hogy a spanyol állam a jelenlegi fiskális körülmének között képtelen lenne fizetésképtelen bankjai helyett helytállni. Az evvel kapcsolatos európai aggodalmaknak Ordonez spanyol pénzügyminiszter az ún. stressztesztek nyilvánosságra hozatalával igyekszik most elejét venni, csakhogy a nyilvános teszteredmények korántsem terjednek ki a bankszektor egészére, ezért nem is igazán meggyőzőek.
A bázeli Nemzetközi Fizetések Bankja által készített tanulmány szerint az eurózóna bankjainak kockázati kitettsége a PIIGS-országok hiteleinek eléri az 1 600 milliárd eurót, ebből a spanyol hiteleknek való kitettség 727 milliárd, amelynek kockázatát elsősorban német és francia bankok viselik – alkalomadtán őket tehermentesítené az EFSF.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.