Íme az akcióterv! Egykulcsos adó, bankadó - VIDEÓ!

Orbán Viktor napirend előtti felszólalásában először az országos árvízhelyzetről beszélt, ismertetve, hogy mely területeken kellett vészhelyzetet elrendelni és egyben köszönetet mondva azoknak, akik segítettek a veszély elhárításában. A miniszterelnök hangsúlyozta: minden segítséget megadnak a károk kiküszöbölésére. "Senkit nem hagyunk az út szélén" - fogalmazott Orbán.

Ezután áttért a gazdaság helyzetére. Mint mondta, megdöntötték a régi rendszert, új társadalmi szerződés jött létre. Véleménye szerint az a tény, hogy politikai vezetőket bilincsben visznek el, világosan mutatja, hogy nem egyéni eltévelyedésekről van szó, hanem rendszerszintű hibáról. 183 ország közül a 151. helyen állunk a vállalati adókat tekintve. 330 órányi munkát ró az egyénre az adózás. 203 órányi bürokratikus erőfeszítést vesz igénybe a foglalkoztatással kapcsolatos adminisztráció. Így nem csoda, hogy teljes rendszerváltásra szavaztak a magyarok.

A munka megkezdődött - szögezte le Orbán azzal, hogy csökkentették a politikusok számát és elfogadták a nemzeti összetartozásról szóló dokumentumot. Emellett elindították a közigazgatás újjászervezését. Újabb fontos állomáshoz érkeztek, ez "a harmadik menet" és "legalább tizenkét menetre kell felkészülni" - mondta Orbán. A kormány akciótervet fogadott el a hétvégén. Végrehajtásával kezdődik a kormányprogram megvalósítása, ennek konkrét intézkedéseit most vitatják meg.

Az új gazdasági rendszer kialakításakor figyelembe kell venni a globális válság nehézségeit és a külső folyamatokat a magyar gazdaság javára felhasználni. Ismét a termelő kapitalizmusnak van jövője, a spekulatív kapitalizmus kora lejárt. A forgalomban lévő pénz mennyisége többszöröse a fellelhető valóságos értéknek. A siker érdekében vissza kell szorítani a spekulációt és erősíteni a termelést. Ehhez különbséget kell tenni a két kategória között. A spekuláció másnak kárt okoz, míg a munka a közösségnek is hasznára van.

Új adórendszerre van szükség, nem a jelenlegi foltozgatására. A hazai adórendszer nem bizalomra épült, igazságtalan volt és büntetésnek érezte mindenki. Mivel szinte teljesíthetetlen volt, arra ösztönözte a lakosságot, hogy kerülje meg. Így lett a becsületes emberből lúzer, miközben az ügyeskedőknek áll a világ. Ma 2,5 millió adózó tart el 10 millió adózót, ez tarthatatlan. Az offshore lovagok beették magukat az állam bőre alá, nem átallanak több milliós közpénzeket felvenni hatalmas nyereségük mellé.

Adócsökkentési tervek a következő oldalon!

Jelentős adócsökkentést és az adórendszer radikális egyszerűsítését szeretné elérni a kormány. A velünk versenyben álló országok egykulcsos rendszert alkalmaznak és alacsony a társasági adószintjük. Az első terv hét intézkedést tartalmaz, az első, hogy 

Orbán beszélt a kölcsönös felelősségvállalásról is, mint mondta, elvárható, hogy a bankok részt vállaljanak a válság következményeiért. Különösen azért, mert az állam az adófizetők pénzével segítette meg a bankokat. Az államot érintő intézkedések a következők:

Orbán Viktor hozzátette: a kormány fellép a bankellenes hangulatok ellen . Ezeket az intézkedéseket tehát a kölcsönös felelősség határozza meg, így tárgyalások kezdődnek a bankokkal az adó alapjáról és a pénzügyi cégek közti megoszlásáról. A cél három év alatti be-, majd ezt követően kivezetés.

A szociális biztonság terén a követketkező lépéseket teszik:

Elemzői véleményeket a következő oldalon olvashat!

A forint erősödött, a hozamok csökkentek a miniszterelnöki bejelentések nyomán, ami azt jelzi, hogy a piac pozitívan fogadta a miniszterelnök bejelentéseit - mondta Barcza György. A K and H Bank vezető elemzője szerint a tervezett takarékossági intézkedések a költségvetésben ma még meglévő 230 milliárd forintos kockázatot mérséklik, illetve pótolják összeget.

Részletes árfolyam és piaci adatokért kattintson ide!

Hasonló véleményt fogalmazott meg Samu János, a Concorde elemzője: bár számításai szerint az államháztartásban ebben az évben a bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékának megfelelő, közel 130 milliárd forintos kiigazítást kell végrehajtani ahhoz, hogy tartható legyen a 3,8 százalékos deficit. Jövőre pedig 1 százalékos kiigazításra van szükség ahhoz, hogy a konvergencia programban fogalt 3 százalékos hiány valósuljon meg.

Mindkét elemző úgy látja, hogy a Bajnai-kormány által képzett stabilitási és kamatkockázati tartalékot nem szükséges felhasználni a jelzett 3,8 százalékos idei hiánycél tartásához.

Ugyanakkor az elemzők további részleteket szeretnének tudni a bank, illetve a pénzügyi szektorra kivetett adóval kapcsolatban. Samu János, illetve a Concorde számításai szerint a profitra vetítve az új adó 32 százalék extra terhet jelent.

Barcza György szerint abból adódhat gond, ha a profitra vetítik ki az adót és az hat a bankok tőkeellátottságára, ami óvatosabb hitelezésre szoríthatja a pénzintézeteket.

Samu János hiányolta a miniszterelnöki beszédből az állami vállalatok adósságátvállalására vonatkozó elképzeléseket, hiszen ezekről a Fidesz kormányzati pozícióba került vezetői már többször ejtettek szót. Megjegyezte, ennek hatása az államháztartási hiányra 2-3 százalék lehet.

A szakszervezetek nem örülnek az egykulcsos adónak! Részletek a következő oldalon!

A szakszervezetek szerint az egykulcsos személyi jövedelemadó nem szolgálja az arányos közteherviselést, a minimálbéren foglalkoztatottak rosszabbul is járhatnak az új rendszerrel, s bár az Orbán Viktor miniszterelnök által ismertetett gazdasági akcióterv céljaival a megkérdezett érdekképviseleti vezetők egyetértettek a részleteket hiányolták, és sürgették a párbeszéd megkezdését a szociális partnerekkel.

Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke szerint jó az akcióterv fő iránya és célja, köztük az egyszerűbb, igazságosabb adórendszer kialakításáé. A bejelentett egykulcsos szja azonban önmagában nem szolgálja az igazságosságot. Nem véletlen, hogy a világ számos országában alkalmazzák a progresszív adórendszert, mert ezzel a magasabb jövedelműek a közteherviselésből is magasabb részt vállalnak - mondta.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a részletek még nem ismertek, köztük az sem, hogy a családi adózás elemei hogyan kapcsolódnak a rendszerbe.

Hangsúlyozta: az MSZOSZ nem a minimálbér adómentességének fenntartásáért küzd, hanem azért, hogy a minimálbér nettó összege érje el a létminimumot. Jelenleg a minimálbér bruttó összege 73.500 forint, míg a létminimumé 74.500.

Egyetértett Pataky Péter a versenyképesség növelésének és a kkv-k tehercsökkentésének céljával is, bár megjegyezte, hogy a felsorolt intézkedések konkrét hatása és az egyes lépések még nem ismertek. Példaként említette: nem mindegy melyik 10 adót akarja eltörölni a kormány és az sem egyértelmű, hogy a beruházások engedélyezésének megkönnyítésével mely engedélyeket akarja a kabinet eltörölni.

A bankadóval kapcsolatban pedig arra hívta fel a figyelmet: csak akkor érdemes bevezetni, ha biztosítani lehet, hogy a plusz terhet a bankok ne háríthassák át a lakosságra. Ellenkező esetben nincs értelme - tette hozzá.

Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke hiányolta az intézkedések határidejét és úgy vélte, hogy az akcióterv nem foglalkozott a munkavállalókkal és a munka világával. Vitatta, hogy létrejött volna egy társadalmi szerződés a kormánnyal és úgy vélte: az, hogy Orbán Viktor gyakran él ezzel a fordulattal az jelentheti azt is, hogy a kormány igyekszik megkerülni a szükséges tárgyalásokat a partnerekkel.

Orbán Viktor ugyan az akcióterv középpontjába állította a munkát, de szabályozott, törvényes keretek között a kormány eddig nem tárgyalt az országos szakszervezetekkel és a munkáltatókkal - hangsúlyozta.

A 16 százalékos szja Borsik János véleménye szerint a munkavállalók közül csak nagyon keveseket érint. Évi ötmillió forintos keresetig a munkavállaló nyeresége 1 százalékpont, ami elhanyagolható - mondta. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy az átlagnál jóval többet keresők jól járnak az adókulcs csökkentésével.

Borsik János szerint nagyon fontosak a részletek, a konkrét intézkedések tervezete, amelyről majd vitát folytathatnak a szociális partnerek. Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke is arra hívta fel a figyelmet, hogy a szakszervezeteknek általában nincsenek jó tapasztalataik az egykulcsos személyi jövedelemadóról, mivel nem a társadalmi szolidaritást szolgálja. A családi adóelemek beépítésének részletei pedig még nem ismertek. Pozitívumként értékelte a társasági adó csökkenését, de úgy vélte a következő egyeztetéseken meg kellene fontolni az élőmunka-igényes szolgáltatások áfájának csökkentését.

Palkovics Imre úgy vélte, hogy a Nemzetközi Valuta Alap (IMF) és az EU miatt a tervezettnél szűkebb a kormány mozgástere, de ebben a helyzetben a most ismertetett akcióterv jó kiindulópont lehet a növekedés beindításához. Igaz, az ismertetett lépésekből nem következik egyértelműen a gazdasági növekedés felgyorsulása. A pártfinanszírozás megkurtításával is egyetértett az elnök, de még nyitott kérdésnek nevezte e területen a korrupció megszüntetését.

Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke is aggályosnak tartotta az egykulcsos szja-t, úgy vélte, hogy ezzel az alacsony keresetűek akár rosszabbul is járhatnak. A magasabb keresetűek nagyobb részvétele a közteherviselésben véleménye szerint kívánatos lenne, ezért nem tartotta elvetendőnek a többkulcsos rendszert. Hozzátette: ha a minimálbér nem változik, a minimálbéren foglalkoztatottak számára kedvezőtlenebb lehet az új rendszer. Varga László bízott abban, hogy a bejelentést követő jogalkotási folyamat megjelenik a szociális párbeszédben és akkor a részletek ismeretében kifejthetik véleményüket a szakszervezetek.

A LIGA Szakszervezetek közleményben reagált a kormány gazdasági akciótervére, amelyet első olvasatban nem talált munkavállaló-barátnak. Kifogásolták az egykulcsos lineáris adózást, amely a LIGA szerint törli a rendszerből a szolidaritást és kizárólag a legtehetősebbeknek nyújt kedvezményeket, miközben súlyos lyukat üt a költségvetés bevételi oldalán.

A minimálbér adókörbe vonása és az adójóváírások kivezetése miatt fennáll a veszélye annak, hogy jelentős jövedelemcsökkenést szenvednek el a minimálbéren élők és az alacsony keresetűek, míg a magas keresetűek jól járnak - fogalmaztak.

Határozottan elutasítja a LIGA, hogy az átalakítás forrásszükségletét a közszféra béreinek befagyasztásával, bértömeg gazdálkodás bevezetésével, esetleges nagy létszámú leépítéssel kívánják előteremteni. Különösen rossz hír ez akkor, amikor a kormány egyúttal elfogadni készül azt a törvényt, ami indoklás nélkül és minimális felmentési idővel tenné lehetővé közszolgák tízezreinek az elbocsátását - fogalmaznak.

A LIGA szakértők bevonásával tovább elemzi az intézkedési csomagot, miközben továbbra is várja, hogy a meginduljon az érdemi szociális párbeszéd.