Nagyon rosszul is elsülhet a bankadó

Veszélyes és megfontolatlan – nagyjából így jellemezték a szakértők a bankokra és más pénzügyi intézményekre kivetni tervezett különadó tervét. Orbán Viktor miniszterelnök kedden jelentette be, hogy az idén 200 milliárd forintnyi adóbevételt vár az érintett ágazatoktól, vagyis a bankoktól, biztosítóktól és pénzügyi vállalkozásoktól, ez nagyjából a három és félszerese annak, amit az érintett cégek tavaly közteher címen leróttak.

Az érintett intézményektől 13 milliárd forintnyi szolidaritási adó befizetését várta az idén az állam, az elhangzottak alapján ennek a helyére kerül a tervezett 200 milliárdos tétel, és nem tisztázott még, hogy ebben benne van-e a társasági adó címen befizetett több tízmilliárd forintnyi közteher, vagy azt ezen felül kell a cégeknek befizetni. Az eddig kiszivárgott hírek szerint a tervezet nem érinti majd a takarékszövetkezeteket, ez versenysemlegességi kérdéseket is felvet. A takarékok mellett szóló érv lehet, hogy kistelepülésekre is eljutnak, és más ügyfélkört szolgálnak ki, mint a kereskedelmi bankok. Az extrasarc erkölcsi alapja Orbán szerint az, hogy a hitelintézeteket 2008-ban állami pénzből kisegítették.

Ez az állítás azonban téves, hiszen a bankok csak hitelt kaptak, amelyet már vissza is fizettek – állítja a Magyar Bankszövetség és Várhegyi Éva, a Pénzügykutató Zrt. tudományos munkatársa is, aki szerint a Fidesz terve nem nevezhető megfontolt és komoly elgondolásnak. A szakember emlékeztetett arra, hogy 2004-ben, az előző banki különadó bevezetése előtt a Gyurcsány-kormány egyeztetett a piaci szereplőkkel a közteher várható hatásairól.

Most azonban ez elmaradt, a piaci szereplők pedig sötét víziókat vázolnak fel a bevezetés kapcsán. Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke szerint az új adónem veszélyeztetheti a bankok tőkehelyzetét, emellett a hitelaktivitás csökkenésével járhat, ez a reálgazdaságot is visszavetheti. Hasonló véleményen van Róna Péter közgazdász is. A szakember ugyan nincs jó véleménnyel sem a bank-, sem a biztosítási szektorról, ám ennek ellenére sem ért egyet az új adónemmel. „A gazdaságnak olcsó hitelre lenne szüksége, ezt agyonütheti ez a javaslat” – mondja. A banki kódex megengedi a piaci szereplőknek, hogy áthárítsák a többletterheket az ügyfelekre, és a biztosítók díjaira is hizlaló hatása lehet egy ilyen sarcnak. Róna szerint különadók helyett inkább arra kellene törekednie az országnak, hogy leszorítsa a pénzügyi szolgáltatások díjait.

„A kormányfő által kedden vázolt akcióterv talán legerősebb része a pénzügyi szektor különadóztatására vonatkozó elképzelés, hiszen jelentős részben ebből fedeznék a bevételi oldalon keletkező kiesést” – nyilatkozott lapunknak Kozma Attila, az RSM DTM Hungary partnere. Hozzátette: azt feltétlenül meg kell vizsgálni, hogyan lehet realizálni a pénzügyi szektortól elvárt 200 milliárd forintos bevételt. Különösen fontos ez annak tükrében, hogy 2005–06-ban már létezett banki különadó, ám akkor (2005 után) egy sokkal jobb állapotban lévő szektortól folyt be a kívánt 35,6 milliárd forintnyi extrabevétel, úgy, hogy akkor még választhattak az érintettek, hogy mi legyen az adó alapja. Ez alapján pedig jogosan vetődik fel, hogy milyen körre vonatkozóan és milyen mértékű adót kellene kivetni ahhoz, hogy ténylegesen befolyjon az előirányzott bevétel. Csak a 2005. évi adatokat megnézve ennek várható mértéke drasztikus lehet, még akkor is, ha az adózók köre bővül a 2004. évi törvényhez képest.

Kozma Attila szerint az első negyedéves számok alapján nehéz a teljes év várható eredményadatára következtetni, már csak azért is, mert a pénzügyi szektor jövedelemtermelő képessége éven belül normál esetben is erősen szezonális, ezt most a válság hatásai kiszámíthatatlanabbá teszik és felboríthatják.

A szakértő szerint emellett a hazai különadót nem lehet elválasztani az Európai Unióban bevezetni tervezett extratehertől, hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy a kettő hogyan viszonyul majd egymáshoz. A várható hatások megítélése viszont egyelőre lehetetlen, hiszen eddig az uniós tervekről még kevesebb derült ki, mint a hazaiakról: nem világos például, hogy azt minden tagállam bevezetné-e, és milyen mértékben terhelné a szektor tagjait, s a befolyt összeget egyáltalán mire használhatják majd fel. A magyar pénzügyi szolgáltatói szektort ráadásul – emelte ki Kozma Attila – nem lehet egységesen belföldi jogi személyként kezelni, hiszen bizonyos tevékenységek külföldről is végezhetők, mint ahogy erre már most is akad példa. További kérdéseket vet fel az RSM DTM szakértője szerint az is, hogy a pénzügyi szektor a pluszterheket mennyiben tudja áthárítani az ügyfelekre, illetve mennyiben sérül, illetve marad meg a versenyképessége az unió viszonylatában.

Az európai viták középpontjában éppen az a kérdés áll, hogy az általában támogatott bankadóból várt bevételeket felhasználhassák-e a költségvetések, vagy elkülönített alapban kezeljék-e azokat.

Nagy-Britannia az előbbi, Németország az utóbbi megoldást támogatná. A Berlinben a héten bejelentett megszorítási csomag egyébként évi mintegy 2 milliárd eurós bevételt tartana elképzelhetőnek a bankok pótlólagos megadóztatásából, de a kormány egy európai szintű megoldást szorgalmaz. Az európai rendezésre vár Ausztria is, amely már januárban előállt egy mérlegfőösszegre vetített, 0,07 százalékos adó ötletével.

Európán kívül az Egyesült Államokban Barack Obama elnök az 50 milliárd dolláros mérlegfőösszegűnél nagyobb bankoktól szedne be egyszeri, az aktívák 0,15 százalékára rúgó adót a bankmentés költségeinek megtérítésére.

Az európai viták középpontjában éppen az a kérdés áll, hogy az általában támogatott bankadóból várt bevételeket felhasználhassák-e a költségvetések, vagy elkülönített alapban kezeljék-e azokat.

Nagy-Britannia az előbbi, Németország az utóbbi megoldást támogatná. A Berlinben a héten bejelentett megszorítási csomag egyébként évi mintegy 2 milliárd eurós bevételt tartana elképzelhetőnek a bankok pótlólagos megadóztatásából, de a kormány egy európai szintű megoldást szorgalmaz. Az európai rendezésre vár Ausztria is, amely már januárban előállt egy mérlegfőösszegre vetített, 0,07 százalékos adó ötletével.

Európán kívül az Egyesült Államokban Barack Obama elnök az 50 milliárd dolláros mérlegfőösszegűnél nagyobb bankoktól szedne be egyszeri, az aktívák 0,15 százalékára rúgó adót a bankmentés költségeinek megtérítésére. -->