"A Valutaalap ugyan mumus, de van postacíme, vezérigazgatója"
Az EU példát statuál?
Miért "keménykedik" az EU? Részben azért, mert a magyar renomé nem jó. Magyarország ugyanis az egyetlen állam az Unióban, amely belépése óta (2004) soha nem teljesítette a három százalékos költségvetési deficit-maximumot. Hazánk képtelen teljesíteni egy feltételt amit egyébként muszáj volna - érvelt a szakember.
Bod Péter Ákos nem zárta ki azt sem, hogy a Magyarországgal szembeni fellépés lehet üzenet is Görögországnak, Spanyolországnak, Portugáliának, Olaszországnak - azoknak az államoknak, amelyek vagy megsértették a költségvetési hiány felső határértékét, vagy a körül vannak. Az üzenet pedig az lehet: vigyázat, komolyan vesszük a szabályokat!
A Der Standard szombati vendékommentárjában Ernst Michael Brauner mindezt úgy kommentálta: "az EU és az IMF magatartása igazán nagy disznóság". Magyarország 2004-ben örömmel és büszkén csatlakozott az EU-hoz. "Rajtuk példát statuálni azért, hogy az eladósodott uniós tagállamokban észhez térjen néhány hataloméhes politikus és telhetetlen menedzser, beteges dolog, és méltatlan az EU tagállamaihoz" - fogalmazott Brauner.
Megy-e vagy sem majd a Nemzetközi Valutaalap (IMF) nélkül? Illetve: a hiánycél teljesülésén túl a cél teljesítésének módját is számon kérheti hazánkon a korábban hitelt nyújtó Valutaalap, avagy sem? - hangzott a Heti Hírmondó kérdése.
Lehet még szükség a Valutaalapra
A 2010-es büdzsére megáll Orbán Viktor miniszterelnök érvelése, miszerint a hiánycél teljesülését igen, annak teljesítési módját viszont nem kérheti számon Magyarországon a Valutaalap. Ha hosszabb távra is szeretne megállapodni a kormány a nemzetközi pénzügyi szervezettel, ott már nem állna meg ugyanez az érvelés - vélte a közgazdász szakember. Ekkor ugyanis be kellene mutatni azt a programot, jó néhány évre előre, amit a Valutaalap is finanszírozhatónak gondol.
Bod Péter Ákos úgy látja: rövid távon nem gond, hogy megszakadtak az IMF-el a tárgyalások. Igaz ugyan, hogy ennek következtében a korábbi hitelből rendelkezésre álló utolsó összeget nem tudja felvenni az ország, viszont erre nincs is túl nagy szükség, mert a hazai devizatartalékok nagyon magasak.
Viszont ha az a kérdés, hogy lesz-e új szerződés a Valutaalappal, Bod Péter Ákos szerint a kérdés még lóg a levegőben. "Elképzelhető, hogy úgy alakul a világ, hogy vissza kell menni a Valutaalaphoz" - mondta.
A tőkepiac mindig ingatagabb
A közgazdász szerint ha nincs IMF-megállapodás, és mégis fel kell venni hiteleket, akkor ezt a tőkepiacról kell megtenni. "Ez egy izgága, ingatag, hírekre erősen reagáló valami, aminek nincs címe, nem lehet velük beszélni. A Valutaalap ugyan mumus, de van postacíme, vezérigazgatója, lehet velük tárgyalni, ez biztonságot ad" - érvelt a szakember.
Ami a jegybankelnöki fizetés körül zajló vitát illeti, arról Bod Péter Ákos azt mondta: a Nemzeti Bank ugyan része a magyar államnak, de nem része a magyar kormányzatnak. "A kormány a maga tisztviselőire minden gond nélkül bevezethet egy bérplafont, ám az már vélelmes, hogy a bírákra, alkotmánybírákra, a jegybankra, az ÁSZ elnökére bevezethet-e"- hangzott az érvelés.
A közgazdász-egyetemi tanár ezzel a kapcsolatban azt mondta: ez vitatott ügy, ahol többféle igazság létezik, s "majd meglátjuk, melyik fog győzni".
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.