Az EKB vandállá válik, a stabilitásba vetett hit halott

Brendan Brown a Bloombergen megjelenő vélemény cikkében úgy fogalmaz: az európai pénzügyi válság mértékét nem pusztán a kontinens csődközelben lévő országainak száma jelzi, a monetáris unióba vetett hit halott. Az EKB jelenleg egy kétszeresére nőtt, 2 ezer milliárd eurós mérleggel gazdálkodik - Brown szerint vandál módon - és a gyorsuló gazdasági növekedés alatt a túl sokáig alacsony tartott kamatlábakkal a buborékok kialakulását segíti elő. A Mitsubishi UFJ Securities International vezető közgazdásza szerint a következő gazdasági ciklus rövid és durva lesz.

Brown emlékeztet arra, hogy az euró bevezetésekor az általános hit az volt, hogy az EKB a Bundesbank korábbi szerepét tölti majd be az európai polgárok számára: biztosítja az erős deviza előnyeit anélkül, hogy az erős tagállamoknak támogatnia kellene a gyengéket. Ez az idealizmus már a hitelválság 2007-ben jelentkező első rezgéshullámaikor megsemmisült. Brown szerint ekkor kiderült, hogy a 2003 és 2006 közötti monetáris lazítás, majd az azt követő két évben megvalósított mega-likviditás nélkül talán nem alakult volna ki a tagállamok adósságválsága.

Az euró utóbbi időben tapasztalt relatív erősödése nem az európai monetáris politika hatékonyságát példázza, csak azt, hogy a Fed által mennyiségi könnyítésnek nevezett időzített bomba erősnek tünteti fel az eurót, hiszen az eurózónában elvileg nem vezették be a "pénznyomtatást". Ugyanakkor az EKB – ha más módszerekkel is – de szintén túlvásárolta magát az országok megsegítése érdekében és a következőkben módot kell találnia arra, hogyan szabaduljon meg hatalmasra nőtt eszközkészletétől. Ennek egyik módszere lehet a devizacsere-ügylet, az azonban Brown szerint nem sokban járul hozzá a stabilitáshoz. Az EKB-nak óvatosan kell manővereznie a következő években, hiszen ha túl sokáig tartja 0 százalék közelében az alapkamatot, azzal elősegíti az újabb pénzpiaci túlhevülést.