Kissé csökkent az ipari termelés júliusban

A most közölt adatok megegyeznek az előzetesen közölt mutatókkal.

A KSH adatai szerint a termelés idén az első hét hónapban 9 százalékkal nagyobb volt, mint 2009 azonos időszakában.

Szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazítva 2010-ben - havi összehasonlításban - február és július kivételével minden hónapban nőtt az ipari termelés volumene. A két legeredményesebb hónap a január és a május volt, előbbiben 7,7, utóbbiban 5,4 százalék volt a havi bővülés. A termelés volumene május óta csökken havi összevetésben, júniusban már csak 0,8 százalékos volt a növekedés, a szerdán közölt júliusi adatok pedig már csökkenésről tanúskodnak.

Az ipar júliusi termelésének és exportértékesítésének a júniusinál kedvezőtlenebb alakulásában elsősorban az előző hónaphoz képest mérsékeltebb kereslet és a munkanaphatás érvényesül. Az ipari termelés motorja - a kisebb növekedés ellenére - változatlanul az exportorientált vállalatok teljesítménye, és ugyan a belföldi eladások is meghaladták a 2009-es szintet, de ez elsősorban a bázishatás következménye.

Az ipari export 2010 első hét hónapjában 15,7, júliusban 11,2 százalékkal emelkedett 2009 azonos időszakához viszonyítva.

Júliusban az előző időszakokhoz képest alacsonyabb dinamikájú exportértékesítés több mint felét a feldolgozóipar két alága adta. Az év hetedik hónapjában a feldolgozóipari kivitel több mint egynegyedét képviselő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának exportvolumene 9,3 százalékkal emelkedett. A másik hasonló súlyú alág, a járműgyártás kivitele 7,2 százalékkal bővült.

Az ipar első hét havi belföldi értékesítése 4 százalékkal csökkent, míg a júliusi 2,9 százalékkal nőtt 2009 azonos időszakához képest. A feldolgozóipar belföldi eladásai az év első hét hónapjában 4 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól. Ez elsősorban azzal függ össze, hogy az exportra termelő vállalkozások magyarországi beszállítóinak termelésnövekedése nem tudta kompenzálni a lakossági kereslet visszaesését. Júliusban viszont 2,9 százalékkal emelkedett a feldolgozóipar belföldi értékesítése, amiben az alacsony bázis is szerepet játszott: az utóbbi 10 évben 2009-ben volt a legalacsonyabb a júliusi havi adat.

Az ipar nemzetgazdasági ágai közül 2010 júliusában a feldolgozóipar termelése az előző év azonos hónapjához viszonyítva 9,5 százalékkal nőtt, a feldolgozóipar tizenhárom alága közül kilencben volumenbővülés figyelhető meg.

A két legnagyobb súlyú alág termelésében lassult a növekedés üteme. A feldolgozóipari termelés közel egyötödét képviselő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása nem érte el az előző havi kiugró, 35,7 százalékos teljesítményét, volumene júliusban 15,5 százalékkal emelkedett.

Az alágon belüli növekedés hajtóerejét az elektronikus fogyasztási cikkek iránti tartós keresletélénkülés jelenti, ezzel szemben a híradás-technikai berendezéseknél keresletcsökkenés következett be. A hasonló súlyú járműgyártás 7,5 százalékkal volt magasabb az előző év azonos időszakinál, a bővülés kizárólag a külpiaci eladások eredménye.

A harmadik legnagyobb alág, a feldolgozóipari termelés egykilencedét kitevő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 1,2 százalékkal mérséklődött. Az előző havinál is nagyobb mértékben, 32,6 százalékkal nőtt a a kisebb súlyú gyógyszergyártás volumene, nagyrészt az exportértékesítés kedvező alakulásának köszönhetően.

Az előző hónapokhoz hasonlóan, átlagon felüli, 21 százalékos volumennövekedés figyelhető meg a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártásában, a gazdasági válság utáni nyersanyag iránti keresletbővülés eredményeként.

2010 júliusában a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése jelentősen, 29,5 százalékkal emelkedett 2009 azonos hónapjához viszonyítva. Az új exportrendelések 33, az új belföldi rendelések 9,1 százalékkal nőttek, az új rendelések bővülése azonban nem volt elegendő a válság miatt lecsökkent rendelésállomány feltöltésére, így a július végi összes rendelésállomány gyakorlatilag elérte az egy évvel korábbit.

2009 azonos időszakához képest az ipari termelés 2010 első hét hónapjában Magyarország minden régiójában nőtt, a legnagyobb, 17,6 százalékos volumenbővülés Észak-Magyarországon figyelhető meg.