Mi történt az oroszokkal?

A mutatót készítő HSBC bankban és a Markit Economics piackutatónál pénteken közölték, hogy a szám tizenkét hónap után először süllyedt ismét a teljesítmény növekedését a visszaeséstől elválasztó 50 pont alá. Mélypontja tavaly februárban volt, 40,0 ponton.

A visszaesést a rendkívüli kánikulának tulajdonították a felmérés készítői, megjegyezve, hogy csökkentek az új megrendelések és apadt a foglalkoztatottak száma is, gyengült a bekerülési árak inflációja, de a kiszabott árak emelkedésének üteme 19 havi csúcsra gyorsult.

Előzőleg, az orosz feldolgozóipar szerdán megjelent teljesítménymutatója erősebb növekedést jelzett augusztusról. Habár az ütem ismét csak kissé gyorsult az előző havihoz - a feldolgozóipari mutató 52,9 pontra emelkedett a júliusi 52,7 pontról -, így is a múlt havi fejlődési ütem megint a leggyorsabb volt 2008. április óta. A mutató január óta jár a növekedést a visszaeséstől elválasztó 50 pont fölött.

Oroszország gazdasága magához tér az elmúlt két évtized legsúlyosabb visszaeséséből. Tavaly átlagosan 7,9 százalékkal csökkent Oroszország hazai összterméke (GDP) - miután 2008-ban még 5,6 százalékkal, 2007-ben 8,1 százalékkal nőtt -, de az idei első félévben már 4,0 százalékos többletet mért a tavalyi első félévhez képest az orosz statisztikai hivatal. A félév végén, júniusban 4,9 százalékos volt a tizenkét havi GDP-növekedés az orosz gazdasági minisztérium tudomása szerint.

Az orosz gazdasági minisztérium 4 százalékos egész évi átlagos gazdasági növekedési előrejelzést tart érvényben. Korábban jelezték, hogy a várakozást érdemes lenne javítani, de a kánikula, az aszály, a mezőgazdaságot ért károk miatt újabban arról szóltak az illetékes minisztériumban, hogy 0,7-0,8 százalékponttal kisebb GDP-növekedés sem kizárt.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) legutóbb - július elején - idénre 4,3 százalékos, jövőre 4,1 százalékos gazdasági növekedést jósolt Oroszországnak. Áprilisban az IMF előrejelzése még csak 4,0 százalékos idei, illetve 3,3 százalékos jövő évi GDP-növekedésre szólt.

Az IMF idénre 5,6 százalékos, jövőre 3,2 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányt jósol Oroszországnak a tavalyi, 6,2 százalékos hiány után. A korábbi években Oroszországnak rendszeresen nagy, évente időnként 6 százalékot is meghaladó államháztartási többlete volt.

A javulást főleg az támogatja, hogy az orosz hazai össztermék negyedét adó energia- és nyersanyagexport megdrágult. Az irányadó orosz Ural kőolajfajta 2008 utolsó negyedében átlagosan alig több mint 32 dollárba került a szabadpiacon, most pedig 75 dollár körül van. Közben az orosz kőolajtermelés augusztusban már tizenkettedik hónapja volt napi 10 millió hordó fölött, habár a termelés kissé csökkent - tervezett karbantartások miatt -, napi 10,06 millió hordóra a júliusi 10,14 millió hordóról, amely héthavi szakadatlan növekedés után rekord volt a Szovjetunió megszűnése óta. Ezzel Oroszország a világ legnagyobb olajtermelője, megelőzve a korábbi csúcstartó Szaúd-Arábiát. Oroszország olajexportja az előző hónapban, júliusban napi 4,53 millió hordóra nőtt a júliusi napi 4,22 millió hordóról az állami Transneft vezetékhálózaton.