Benzinhiány és összecsapások a nyugdíjreform elleni tiltakozónapon

A növekvő benzinhiány, a közlekedési sztrájk, valamint a tüntető diákok közé keveredő rendbontók és a rendőrök közti egyre gyakoribb összecsapások miatti radikalizálódó hangulat ellenére a kormányzat meg kívánja tartani a szenátusi végszavazást a tervezetről.

A szakszervezetek a nap folyamán 266 városban hirdettek tiltakozó felvonulásokat, hogy így kényszerítsék a kormányt tárgyalóasztalhoz a nyugdíjreform újratárgyalására. Az egyik legnagyobb tömörülés, a CGT szerint 3,5 millióan vettek részt a tüntetéseken. A belügyminisztérium adatai szerint 1,1 millióan tüntettek. A legjelentősebb párizsi megmozduláson a rendőrség szerint 67 ezren a szakszervezetek szerint 330 ezren voltak. A részvételi adatok hasonló jellegűek, mint az előző öt országos tiltakozó napon voltak.

    Francois Fillon kormányfő a nemzetgyűlésben kedd délután tartott beszédében úgy ítélte meg, hogy a megmozdulás elérte "csúcspontját, kezd kifulladni és azzal párhuzamosan radikalizálódni".

    - Senkinek nincs joga túszul ejteni egy egész országot - hangsúlyozta a miniszterelnök, miután a végszavazás közeledtével az elmúlt napokban a sztrájkok és a tiltakozások egyre inkább radikalizálódnak országszerte: elsősorban az energiaszektorban alakult ki erőjáték a szakszervezetek és a kormány között.

    A vitatott törvénytervezetet a nemzetgyűlés már elfogadta, a szenátusban az eredetileg szerdára tervezett szavazást csütörtök estére halasztották, de a kormányzat jelezte: akkor mindenképpen megtartják.

    A csomag egyik legfontosabb intézkedése a nyugdíjkorhatár fokozatos felemelése 60-ról 62 évre, valamint a közszférában dolgozók járulékának és a magas jövedelmek adójának egyszázalékos növelése. Ezenkívül a teljes összegű nyugdíj a jelenlegi 65 helyett ezentúl 67 évtől jár majd, vagy 41 és fél év munkaviszony után.

    A sztrájkoló munkások miatt az ország mind a 12 olajfinomítójában áll a termelés a hétvége óta, s kedd délutánra Jean-Louis Borloo környezetvédelmi miniszter szerint a 12.500 benzinkút közül már 4 ezerben egyáltalán nem lehetett üzemanyagot kapni.

    A vasúti közlekedésben is folytatódik az egy hete tartó határozatlan idejű sztrájk: a vonatoknak mintegy fele közlekedik, a Párizst Londonnal összekötő Eurostart nem érinti a munkabeszüntetés, Németország és Svájc felé sincs jelentős fennakadás, de a többi nemzetközi útvonalon egyáltalán nem járnak a vonatok. A párizsi tömegközlekedésben viszont nem érezhető a sztrájk hatása: a metrók buszok, villamosok a normál menetrendben közlekednek.

    A repülőtéri dolgozók sztrájkja miatt azonban az Orly termináljain a járatoknak a felét, a Roissy-Charles de Gaulle repülőtéren pedig harminc százalékát törölték.

    A közalkalmazottak jelentős része is részt vett a tiltakozónapon: sztrájkolt a tanárok, a postások, a távközlési dolgozók egy jelentős része, s a közszolgálati televízió és rádió is szüneteltette adásait.

Múlt héten a gimnazisták is csatlakoztak a megmozduláshoz. A rendfenntartók számára az ő részvételük jelenti a legnagyobb kockázatot a tüntetéseken, ugyanis gyakran keverednek közéjük szándékos rendbontók, akik kizárólag az összecsapásokat keresik a rendőrökkel, valamint autókat gyújtogatnak, kirakatokat törnek be.

    Kedden kora délutánig 163 olyan személyt vettek őrizetbe Lyonban és Nanterre-ben, akik már a tüntetések megkezdése előtt összecsaptak a rendőrökkel. A belügyminisztérium közlése szerint az elmúlt egy hétben 1.158 rendbontót állítottak elő a rendőrök a tüntetéseken.

    Az oktatási minisztérium szerint eddig a francia középiskolák tíz százaléka csatlakozott a tiltakozó megmozduláshoz, a szakszervezetek szerint viszont a 4.200 intézményből kedden már 1.200-ban szerveztek tüntetéseket.

    François Chéreque a legnagyobb szakszervezet, a CFDT vezetője nyugalomra intett minden tüntetőt, míg Bernard Thibault, a CGT főtitkára arra kérte a kormányt, hogy érzékelje a tiltakozás méreteit.

    Nicolas Sarkozy államfő keddi sajtótájékoztatóján jelezte: mindent meg fog tenni az olajfinomítók blokádjának feloldása és a "rend garantálása" érdekében. Elmondta, hogy a helyzet rendezésére délutánra tanácskozást hívott össze hivatalába.

    "Értem a nyugtalanságot. Egy demokráciában mindenki kifejezheti a véleményét, de ezt erőszak és felfordulás nélkül kell megtenni" - hangsúlyozta az elnök. Hozzátette: "Vigyázni kell a rendbontók miatt. Találkozni fogok a rendvédelmi erőkkel annak érdekében, hogy garantálják a közrendet ... Hogy félek-e a felfordulásoktól? Természetesen nem szívesen szembesülök velük. De a legnagyobb felfordulás az lenne, ha nem a feladatomat végezném, és nem a nyugdíjak finanszírozásán dolgoznék" - mondta.

    Egy hétfőn közzétett felmérés szerint a franciák 71 százaléka támogatja a tiltakozási megmozdulást. Egy hónappal ezelőtt még csak 62 százalékos volt ez az arány.