Király Júlia: nyugdíjra félretett pénzből tilos hiányt tömködni

Jelenleg csak annyit tudunk, hogy 14 hónapon át nem történik meg az átutalás az egyéni nyugdíjszámlára. Ezt a későbbiekben lehet kompenzálni, ilyenre volt is példa más európai országban. Azzal kapcsolatban egyelőre nagyon kevés az információ, hogy milyen lesz az új nyugdíjrendszer, és annak milyen hatása lesz az államháztartás hosszú távú stabilitására - állítja Király Júlia.

Sem az állami, sem a magánnyugdíj-pénztári rendszerből nem számíthatunk száz százalékig biztos nyugdíjra, csupán valószínűsíthetjük azt. A legtöbb európai országban vegyes rendszer működik, mert stabilabbnak, kiegyensúlyozottabbnak tűnik. Végső soron azonban minden attól függ, hogy az ország, illetve a környező világ összességében milyen gazdaságot épít, olyat, amely képes kitermelni a nyugdíjasok eltartását vagy olyat, amely ezt mégsem tudja megoldani. Ha a világ egésze bukóra jár, akkor nincs az a nyugdíjrendszer, amely jól működne, legfeljebb egyéni sikerek lehetnek.

A tb-nyugdíjrendszerben lehet hosszú távú tartozásokat felhalmozni, ami gyakorlatilag az államadósságot növeli, a másik esetben pedig azt lehet mondani, hogy minden évben csak annyit lehet nyugdíjra költeni, amennyi járulékból befolyik. Ez utóbbi viszont azzal a veszéllyel is járhat, hogy adott évben nem vagy nem teljes egészében jut hozzá valaki a járadékához.

A költségvetés folyó fizetési problémáját még átmenetileg sem szabad a nyugdíj-megtakarítások terhére megoldani, márpedig a jelenlegi kormányzati szándékok erre utalnak. 2020 körül a társadalom nyugdíjkorhatárt elért tagjai közül mintegy egymillió ember nem lesz jogosult a nyugdíjellátásra.

A nyugdíjkerekasztal mindig többpilléres rendszerben gondolkozott, akinek ettől eltérő véleménye volt, az se a jelenleg kibontakozó szisztémához hasonlított. Az elsődleges premissza ugyanakkor az volt, hogy előbb az átmenetet kell átgondolni, mert a nyugdíjrendszerben minden döntés mintegy 50 évre szól.

A magánnyugdíj-pénztárak elmúlt években nyújtott teljesítménye, hatékonysága valóban hagy maga után kívánnivalót. Csupán annyit lehet elmondani, hogy a három pilléren alapuló nyugdíjrendszer stabilabb, mint a bármelyik irányba történő durva elmozdulás.

Az állampapírpiacon a következő 14 hónapban kiesik ugyan némi kereslet, de ez pótolható, nem rendíti meg a stabilitást. A tb hiányát eddig az okozta, hogy a magánnyugdíj-pénztárakhoz irányították a járulék egy részét. Ezt azonban beleszámították az átmenet terheibe. Hosszú távon azonban biztosan hiányozni fognak a magánnyugdíj-pénztárakba befizetett pénzek.

A részvényportfolió problémáját kezelni fogják, még akkor is, ha most a részletek még nem ismertek. Szlovákiában, amikor lehetővé tették a visszalépést az állami rendszerbe, a tagoknak csak mintegy 10-15 százaléka lépett csak vissza. A magánnyugdíj-pénztárak tagjainak a többsége fiatal, akik a saját döntésüket és felelősségvállalásukat fontosnak tartják, még akkor is, ha szolidaritásból bent maradnak az állami tb-rendszerben is.

A magánnyugdíjpénztár hosszú távon jó befektetés, miközben rövid távon minden válság megrázza. Ha valaki attól tart, hogy eljön a világvége, az hiába hisz az állami nyugdíjrendszerben, az is összeomlik.

A nyugdíjak értékállóságát a világon sehol nem tudják garantálni, csupán a kiszámíthatóságot, ehhez azonban nem szabad folyamatosan hozzányúlni a rendszerhez. Magyarországon azonban a kormányok időről időre ellenállhatatlan kísértést éreznek arra, hogy költségvetési szempontból belenyúljanak a nyugdíjrendszerbe - figyelmeztetett az MNB alelnöke.