Egyre kevesebben bíznak a globális fellendülésben

A KPMG legutóbbi felmérése azt mutatja, hogy az üzleti döntéshozók optimizmusa jelenleg a legalacsonyabb az elmúlt 12 hónapban.

A szolgáltató szektorban 53 százalékról 47-re esett vissza azoknak az aránya, akik növekedést jósolnak az üzleti aktivitás területén, míg a gyártási területen 9 százalékpontos a visszaesés, 60-ról 51 százalékra. Az árbevételeket nézve szintén hasonló eredményt látunk, a bizakodók száma 51-ről 43 százalékra csökkent a szolgáltató szektorban, a gyártó területen pedig 57-ről 49 százalékra.

A foglalkoztatottságot illetően a szolgáltató szektor válaszadóinak csupán 24, a gyártó szektornak pedig 27 százaléka jelezte határozottan, hogy képes lesz növelni a foglalkoztatottak számát egy éven belül.

Az üzleti hangulat kétség kívül romlott, azzal számoltunk, hogy a nyugati gazdaságok fellendülése nehéz lesz – mondta el Robert Stöllinger, a KPMG magyarországi ügyvezető partnere. Jó hír azonban, hogy még mindig magas azon válaszadók száma, akik bizakodóak maradtak. Az optimisták kontra pesszimisták aránya egészséges egyensúlyban van.

A legutóbbi felmérés számait nézve, egyértelműen látszik, hogy a helyi siker sztori ebben a periódusban Európa szolgáltató szektorához köthető, amely – a jelenlegi általános trenddel szemben – valamennyit levetkőzött a korábbi felmérésekben tapasztalt pesszimizmusából. Az európai gyártó szektor fogyatkozó optimizmusa mellett – különösen az új rendelések terén – úgy tűnik, hogy a szolgáltató szektor veszi át azt a szerepet, hogy a bővülés hajtóereje legyen a kontinensen.

A BRIC-országokon belül csak kis változás figyelhető meg, viszont az Egyesült Államok és Japán helyzete aggodalomra ad okot. Noha a nyáron készített felmérésben az amerika még a legoptimistábbak táborába tartozott, azóta jelentősen, néhány mutató esetében 20 százalékponttal is csökkent a bizakodás – ez a fordulat összekapcsolható azokkal az egyre erősödő jelekkel, melyek szerint bizonytalan a fellendülés az USA belföldi piacán.                            

A pesszimizmus erősödése a japán üzleti szféra szereplőinél nem olyan erőteljes, mint az Egyesült Államokban, de a hatás így is jelentős, mivel korábban a bizakodás szintje is alacsonyabb volt, mint az államokban. Bizonyos mutatók estében, ilyen például a gyártó szféra profitja és árbevétele, az optimista válaszadók aránya vészesen alacsony szintre esett, közelíti a pesszimisták számát.

Robert Stöllinger így vélekedik: „A bizalomvesztés közepette is látni kell, hogy bár a bizakodás gyengül, de ez nem jelenti azt hogy gyenge lenne: a BRIC-országok társaságai továbbra is erőteljes növekedésre számítanak, és az európai szolgáltató cégek is lépéseket tettek a helyes irányba. A fellendülés nem ért véget, csak vesztett dinamizmusából.”