Javul a munkaerőpiac

Bár a Lisszabonban egy évtizeddel ezelőtt megfogalmazott foglalkoztatási célok megvalósítása távolabb került a globális válság miatt, az európai munkaerőpiac még a válság dacára is jobban áll, mint 2000-ben. A tavalyi adatokat alapul véve az EU-ban 6 százalékkal, összesen 12,5 millió munkavállalóval több van, mint az ezredfordulón. A többi között erre mutat rá az Európai Unió foglalkoztatási jelentése.

Némileg biztató, hogy az unió gazdasága lassan talpra áll. Igaz, a kedvező folyamatok beindulása nem látványos: Európa nem kiugrik, inkább csak kimászik a gödörből. A tavaly év közepén lassan elindult javulásnak természetesen kedvező munkaerő-piaci hozadéka is van. Az Európai Bizottság rámutat: a negyedévről negyedévre történő változások azt jelzik, hogy 2010 teljes gazdasági növekedése már jobb lesz. Mindennek eredményeként az EU munkaerőpiaca lassan stabilizálódni látszik. Az egyik legérzékenyebb mutató, az uniós munkanélküliség arányának emelkedése tavaly ősszel megállt, sőt, egyes tagállamokban már lassan csökken is.

Habár a válság a legkeményebb gazdasági megpróbáltatás a második világháború óta, az Európai Unió még mindig szerencsésnek mondhatja magát, hiszen versenytársai a világban – például Észak-Amerika – még ennél is rosszabbul jártak a munkaerő-piaci folyamatokat tekintve. A szöveg méltatja az unió, illetve az egyes tagállamok intézkedéseit a válság hatásainak tompításában. Az olyan folyamatok, mint az egyes dolgozóra jutó munkaidő csökkentése, a béren kívüli juttatások visszafogása, valamint az államok által támogatott egyéb áthidaló technikák megelőzték vagy legalább elnyújtották – és így elviselhetővé tették – a különösen megrázó elbocsátási hullámot.

Az Európai Unióban megerősödött a munkaerőbérlés, az egyes tagállamok a közszféra munkaerő-felszívó képességére alapoztak, míg máshol az önfoglalkoztatást bátorították, a vállalkozást próbálták változatos eszközökkel – a lehetőségekhez mérten – támogatni, így a válság terhei egyenletesebben hárulhattak a társadalom egyes szereplőire, és összességében kevésbé voltak kifejezettek, mint az Európán kívüli országokban. A jelentés modellszámításokra is hivatkozik, amelyek azt bizonyítják, hogy az állami beavatkozás, a munkaerő megtartásának támogatása jelentősen tompította a recesszió következményeit.

Igaz, az Európai Bizottság felhívja a figyelmet arra is, hogy idővel ezek az intézkedések tarthatatlanokká válnak. Ahogy fogalmaznak, a válságot fékező intézkedések egy idő után magát a munkaerő-piaci fejlődést és a versenyképességet fékezik. Fontos tehát – teszi hozzá a szöveg –, hogy az érintett kormányok a gazdasági kilábalással párhuzamosan fokozatosan visszavonják védő intézkedéseiket, ezáltal megakadályozva, hogy egy sokkal kedvezőbb környezetben a munkavállalók túlságosan elkényelmesedjenek, elveszítsék ösztönzőiket a tanulásra, a fejlődésre, és hogy a vállalkozások több dolgozót foglalkoztassanak, mint amennyire ténylegesen szükségük van. A bizottság azzal számol, hogy a válság miatt életbe léptetett intézkedések legkésőbb 2011 első felére fokozatosan megszűnnek.

Akik a legrosszabbul jártak

Elsősorban a férfiakat, a fiatalokat, a bevándorlókat és a képzetleneket érintette kedvezőtlenül a világméretű recesszió munkaerő-piaci hatása az Európai Unióban – állapítja meg a jelentés. A válság által leginkább sújtott csoportok már korábban is hátrányos helyzetben voltak, ám a férfik mindeddig kedvezőbb pozícióból indultak a munkaerőpiacon, ám a válság hatására eddigi előnyük hátránnyá alakult. Különösen a fiatal férfi munkavállalók kerültek nehéz helyzetbe. A határozott idejű szerződéssel dolgozó munkavállalók is megszenvedték a válságot, ám a leginkább azok, akik a fenti csoportok közös halmazában voltak – például a képzetlen, fiatal, férfi bevándorlók.

Új uniós célkitűzések

Az Európai Bizottság célja, hogy 2020-ban az uniós foglalkoztatási arány a 20 és 64 év közötti gazdaságilag aktív népesség körében 75 százalék legyen (ez 2009-ben 64,6 százalék volt). A többi között ezt tartalmazza az Új készségek és munkahelyek menetrendje kiadvány. Jelenleg a 20 és 64 év közöttiek 10 százaléka (mintegy 23 millió ember) munkanélküli, ezért a menetrend szerint Európa legfontosabb célja a munkahelyteremtés. Nincs azonban arról szó, hogy az EU-ban ne lenne elegendő munkahely. Becslések szerint az uniós informatikai, egészségügyi és kutatási ágazatban 2015-re 2,7 millió főnyi képzett munkaerő hiányzik majd. VG