Matolcsy szerint badarság államosításról beszélni nyugdíjügyben

Arra a kérdésre, hogy vonzóbbá akarják-e tenni az önkéntes pénztárakat, tervezik-e növelni az adómentesen befizethető összeghatárt, a tárca vezetője úgy fogalmazott: "most ez nem aktuális, de tavasszal az lehet". Akkor áll össze a reformcsomag, ami megalapozza a ciklus második felére az államháztartás tartós egyensúlyát, a 4-6 százalék közötti növekedést, illetve a foglalkoztatás gyors növekedését. Az a csomag kiterjedhet az öngondoskodásra - tette hozzá.

Megjegyezte: kérte a pénztárvezetőktől, hogy működjenek közre egy olyan javaslat megalkotásában, amely ösztönzi a takarékosságot. Az interjúban Matolcsy György elmondta, hogy február elsejétől az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság kezeli majd az egyéni számlákat.

Matolcsy szerint megmaradt a pénztártagok szabad választása: "Annak vonzó lehet például a tagság fenntartása, aki úgy gondolja, hogy megéri neki a 10 százalék feletti szabad rendelkezés joga, amit örökül hagyhat. Még úgy is, hogy nincs mögötte állami garancia. Továbbá az sem foglalkoztatja, hogy februártól nem szerez állami nyugdíjra jogosultságot - amúgy sem bízik az államban, feltételezi, hogy ötven év múlva nem is lesz ilyen. Vannak aztán a romantikus, érzelmi indíttatású pénztártagok, akik eddig ugyan nem kaptak hatalmas hozamokat - az átlaghozam 0,73 százalék volt a pénztáraknál - , de bízik benne, hogy a következő időszakban csoda történik, és megkapja. Aki persze racionálisan mérlegel, nem juthat ilyen döntésre" - nyilatkozta a miniszter, aki szerint nincs szó államosításról, mert az "ellentétes egy konzervatív polgári kormány közgazdasági gondolkozásával. Mi biztosítjuk a szabad választás lehetőségét, aminek viszont vannak következményei."

A tárcavezető szerint közgazdaságilag badarság államosításról beszélni: vagy nem ért hozzá, aki ezt mondja, vagy zavart akar kelteni - tette hozzá.

Kifejtette: szakembereik kiszámítják, hogy a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszerben töltött évek során milyen reálhozamot értek el a visszalépők. Ha pozitívat - esetenként akár több 100 ezer forintról is szó lehet - akkor felkínálják a választás lehetőségét: azt fel lehet venni készpénzben, ám ekkor 16 százalék szja-t kell fizetni, vagy át lehet utalni valamelyik önkéntes nyugdíjpénztárba, ami viszont adómentesen megtehető. Akinek viszont nem érte el a hozama az inflációt, azoknál az állam kiegészíti a hiányzó összeget. Többségében ilyen pénztártagok vannak - mondta a miniszter.

Matolcsy kilép

Az interjúban a miniszter elmondta, hogy már meghozta a döntést, és ki fog lépni a magánpénztárából. Mint mondta, "meggyőzött a kormány nyugdíjmentő csomagja". Bár a kilépésre közel egy hónapja már lehetőség van, Matolcsy György eddig arra várt, hogy "a kormány a parlament elé terjessze a visszatérés részletes szabályait. A képviselők várhatóan december 13-án elfogadják a törvényt, hozzá kapcsolódóan a kormányrendelet is megjelenik. Utána mindenki pontosan tudni fogja, milyen feltételekkel tud visszalépni." A gazdasági miniszter már 1998-ban is ellenezte a pénztárak létrehozását, semmilyen előnyét nem tapasztalta, és a saját pénztárának hozama is 1 százalék alati.

Hozzátette: ez nem készpénzt jelent, hanem jóváírást. A jelenlegi információk szerint a vagyon 52 százaléka állampapírban van, 30 százaléka külföldi eszközben (részvény, ingatlan), a maradék magyar eszközökben. A nyugdíjbiztosítási főigazgatóság pedig az Államadósság Kezelő Központot bízza meg a vagyonkezeléssel - mondta a tárca vezetője.

Lényeges, hogy 2011. január 31-ig minden pénztártag jogosultsága az állami nyugdíjra megmarad (a törvénybenjavaslatban 2011. december 1. szerepel, ettől kezdődően a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben további szolgálati időt nem szerez - szól a törvényjavaslat), "csak" az azt követő időszakra vonatkozóan vesztik el azt a maradók. Matolcsy szerint nem a munkaadói tb-járulékhoz kapcsolódik a nyugdíjjogosultság, de hogy akkor mihez, arról nem beszélt az interjúban. (Az Alkotmánybíróság idén nyáron - Sólyom László államfői beadványára -  hozott, a magánnyugdíjpénztári  határozatában egyébként leszögezte: A tulajdonhoz  való  jog nem csak a polgári jog értelmében vett tulajdont  védi,hanem kiterjed azokra a  vagyoni  jogokra  és közjogi alapú  jogosítványokra is, amelyek a  tulajdon  egyéni autonómiát védő  szerepét  átvették.  A  saját jogú és a hozzátartozói nyugellátások is az Alkotmány 13. §-ának  védelme alatt   állnak,  mert  olyan, járulékfizetés kötelezettségen alapuló   jogosultságok,  ahol  a  biztosítási  elem szerepet játszik, és az adott jogosultság feltétele a társadalombiztosítási jogviszony fennállta. Az Alkotmány  a tulajdonjogot mint az egyéni cselekvési autonómia hagyományos anyagi alapját részesíti alapjogi védelemben - idéz egy korábbi alkotmánybírósági határozatot is az indoklás. A szolgáltatásokat és a  hozzájuk fűződő várományokat nem lehet sem alkotmányosan megfelelő indok nélkül, sem  pedig  egyik napról a másikra megváltoztatni.  Az átmenet nélküli változáshoz különös indok szükséges - derül ki a nyári határozatból. - A szerk.)

A miniszter az interjúban úgy vélekedett, hogy a lépéssorozat teremti meg a magyar nyugdíjrendszer fenntarthatóságát. A nyugdíjkassza hiánya 900 milliárd forint. Ezt a rendszert nem lehet fenntartani. "Emelhetnénk adót, csökkenthetnénk a nyugdíjakat is, ám ezek egyikére sem vállalkozik a polgári kormány" - fogalmazott Matolcsy György. A riporteri közebevetésre, mely szerint az extraadók, valamint a jövedéki adó növelése bizony adóemelés, csak annyit válaszolt, hogy a utóbbi uniós kötelezettség volt.

A Nyugdíjbiztosítási Alap adatai szerint 2010-re nyugellátásra 2909 ezer milliárd forintot van előirányozva, valamint 24 milliárd forintot tettek ki a működési költségek, míg az alap járulékbevételei 2325 milliárd forintot tesznek ki az előirányzat szerint, a mintegy 600 milliárdnyi különbséget a költségvetés fedezné. Az első félév alapján a tervek szerint az idei nyugdíjkifizetésekhez 300 milliárd forintnyi költségvetési forrás szükséges.