Nyugdíj negyven év után: nincs meglepetés

Pénteken került a parlament elé az a törvényjavaslat, amely a nők kedvezményes nyugdíját szabályozza. A negyvenévnyi munkaviszonnyal rendelkező hölgyek nyugdíjba vonulása a Fidesz egyik konkrét kampányígérete volt, bár – s ez nagy különbség – akkor még szolgálati időről beszéltek. A törvényjavaslat részletei már két hete napvilágot láttak a sajtóban, ahhoz képest most nincs nagy változás az Országgyűlés elé terjesztett szövegben. A felreppent hírek, hogy a jogosultakra nézve kedvezőtlen megkötések is lesznek, alaptalannak bizonyultak.

A kedvezményes nyugdíjra – életkoruktól függetlenül – azok a nők jogosultak, akik negyven év jogosultsági viszonyt tudnak felmutatni. Ebbe beleszámít a munkaviszony és a gyereknevelés (valamilyen ezzel összefüggő támogatás, például gyermekgondozási segély vagy gyermekgondozási díj igénybevételével), nem számít bele viszont egyéb szolgálati idő, így például a munkanélküliként vagy a tanulmányokkal eltöltött évek. A javaslat szövege szerint a nők kettős szerepét, a családi és munkahelyi szerepvállalását jutalmazza ezzel a társadalom. Annak érdekében azonban, hogy a munkában töltött idő meghatározó jellege ne csökkenjen, a jogalkotó minimum 32 év munkaviszonyt követel meg a kedvezmény fejében, legfeljebb tehát nyolcévnyi gyereknevelést vesznek figyelembe.

Jogosultsági idő.
Fontos különbség van a jogosultsági idő és a nyugdíj összegének megállapításában. A jogosultsági időbe nem számítanak bele a szolgálati idő egyéb formái (mint az egyetemi évek), ám a szöveg kimondja, hogy a nyugdíj összegének megállapításakor az általános szabályok szerint kell eljárni. Ez azt jelenti, hogy – bár a jogosultságban nem – a havonta folyósított nyugdíj összegében a munkanélküliként vagy a tanulással töltött évek is megjelennek, vagyis a jogosultak nem csökkentett, hanem teljes ellátást kapnak januártól.