"Ennyire eladósodott ország nem engedheti meg a magán-nyugdíjpénztári rendszert"

„Szigorúan költséghatékonysági szempontból egyértelmű, hogy egyetlen nagy állami kassza fenntartása olcsóbb lenne a sokszereplős magánpénztári rendszernél, amely az elmúlt években nemzetközi viszonylatban is túl drágán működött” – mutat rá Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. igazgatósági elnöke a Figyelőben.

Ugyanakkor látni kell, hogy bármilyen formájú nyugdíjrendszer megítéléséhez kevés egy-másfél évtized, legalább 25– 30 évre volna szükség. A szakember a Századvég korábbi javaslatainak nagyjából a felét látja viszont a kormányzat nyugdíjrendszerrel kapcsolatos elképzelései között.

Szerinte önmagában a nyugdíjpénztári vagyon visszacsatornázása nem lenne baj, ám a szabad választás valós lehetőségét meg kell adni. Szintén fontos, hogy az államhoz visszakerülő vagyont még középtávon sem célszerű folyó kiadásokra költeni, annak teljes egészében az államadósság vagy az állami vállalatok adósságának csökkentését kell szolgálnia. Emellett a kormánynak ragaszkodnia kell a szigorú fiskális politikához.

Barcza György, a K&H Bank vezető elemzője szintén támogatja a magán-nyugdíjpénztári vagyon államhoz kerülését. Legfőbb indoka a magas államadósság; ez szerinte azt is megmagyarázza, hogy az előző Fidesz-kormány miért nem mozdult el ebbe az irányba: akkor 55 százalék körül volt, most 80 körül van az államadósság a GDP-hez viszonyítva. „Egy ennyire eladósodott ország egyszerűen nem engedheti meg magának a jelenlegi magán-nyugdíjpénztári rendszer fenntartását” – szögezi le, hozzátéve hogy, ha csak a szokásos megszorításokra kerül sor a hiánycél tartása mellett, akkor az ország nem tud kitörni az emelkedő adósságpálya csapdájából.

Nemcsak a jelenlegi pénztártagoknak, de az Európai Unió döntéshozóinak is komoly fejtörést okozhat a kormány tervezett intézkedése a magánpillér lebontására. Kérdés ugyanis, hogy az ott felhalmozott vagyon átcsatornázása az állami nyugdíjalapba miként számolható el a költségvetésben az uniós rend szerint - írja a Világgazdaság. Erről itt olvashat