Kétszer-háromszor magasabb a magyar családi pótlék a szlováknál
Az országok mindegyikében megtalálhatók a biztosítási idővel rendelkező gyermekes szülők gyermeknevelésből adódó többletterheinek elismerését célzó ellátások. Ezek egyik irányát a szüléshez kapcsolódó kiadások és a szülés miatt elmaradó jövedelmek fedezésére szolgáló anyasági ellátások jelentik (pénzbeli támogatás, illetve természetbeni juttatás formájában). A másik csoportot a szülői távollét finanszírozását szolgáló eszközök, más néven gyermekgondozási támogatások alkotják. A juttatások harmadik fő csoportja a gyermek neveléséhez, iskoláztatásához történő hozzájárulás, ezt nálunk családi pótléknak nevezik.
A felsoroltakon kívül további kiegészítő ellátási formák is élnek, amelyek elsősorban szociális alapon járnak (például gyermekvédelmi támogatások), illetve bizonyos célcsoportok (egyedülálló szülők, fogyatékkal élő gyermekek) támogatására irányulnak. Magyarországon, Csehországban, Romániában és Bulgáriában az egyéb, kiegészítő juttatásokkal szociális alapon a rászoruló családokat segítik. Szlovákiában elsősorban a gyermekek elhelyezését és a szülők munkaerő-piaci visszatérését támogatják. Lengyelországban alanyi jogon nyújtanak iskoláztatási támogatást, és a nagycsaládosoknak e felett kiegészítő juttatás is jár.
Magyarországon, Szlovákiában és Bulgáriában a támogatások összegét évente egyszer korrigálják. Szlovákiában a létminimum növekedési indexének megfelelően változnak a juttatási összegek. Romániában a korrekció a fogyasztói árindex alakulása szerint történik; a megállapított juttatások általában nem lehetnek kisebbek az előző évieknél. Lengyelországban és Csehországban nincs automatikus korrekció.
A magyar rendszer kiemelt figyelmet fordít a családok támogatására, ez a kifizetett összegek abszolút nagyságán túl az összes szociális transzferhez viszonyított eloszlásában is megmutatkozik. Hozzánk viszonyítva az ellenpólus Lengyelország, ahol – a GDP százalékában mérve – nem csupán a többi visegrádi országhoz, hanem Bulgáriához és Romániához képest is lényegesen kevesebbet fordítanak a családok támogatására.
A természetbeni juttatások többnyire a szülés előtti és utáni gondoskodáshoz, a különböző kismama-szolgáltatásokhoz, illetve a gyermekek elhelyezéséhez, napközbeni gondozásához kapcsolódnak. Az ilyenfajta ellátás kiemelkedő a román és a bolgár ellátórendszerben. Magyarországon a természetbeni ellátások az összes családtámogatási kiadás ötödét teszik ki, ezzel hazánk kimagaslik a régió orszá-gainak a rangsorában.
A különféle ellátástípusok között nálunk a családi pótléknak van kimagasló szerepe. A juttatások szerkezete hasonlónak mondható a vizsgált országokban. Csehországban a „szülői pótlék” folyósításának ideje alatt a szülő folytathat kereső tevékenységet, Szlovákiában a jogosult szülő nem dolgozhat. Lengyelországban csak azoknak a gyermekük nevelése érdekében otthon maradó szülőknek nyújtják a támogatást, akiknél az egy családtagra jutó jövedelem nem haladja meg az előző évi átlagbér 25 százalékát. Romániában a szülő akkor jogosult a juttatásra, ha a szülést megelőző egy évben adóköteles jövedelme volt.
Magyarországon napirenden van a családtámogatásokról szóló törvény módosítása. Az új szabályozás visszamenőleges érvénnyel visszatérne a három évig alanyi jogon folyósítandó gyeshez, így a gyet a legkisebb gyermek három–nyolc éves kora között lenne folyósítható. A beterjesztett törvényjavaslat viszszaállítaná a gyes és a gyet melletti nyolcórás munkavégzés tilalmát is, vagyis legfeljebb heti harmincórás munkavégzést tenne lehetővé.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.