Tartóssá vált haddelhadd

. Feszültség volt jellemző kedden a pénzpiacokra amiatt, hogy az uniós tagországok pénzügyminiszterei továbbra sem tudtak közös véleményre jutni a hitelválság kezelése kapcsán. A görögök és írek után leggyengébb pénzügyi helyzetben lévő portugálok és spanyolok államkötvényhozamai növekedtek, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) főigazgatója pedig az uniós országokat korholta széthúzásuk miatt. Legalább abban egyetértés uralkodott a tagállamok között, hogy februárban az ideinél szigorúbb stressztesztnek vessék alá az EU bankjait.
Az euróövezetnek átfogó megoldásra van szüksége, és a jelenleg uralkodó, egyéni érdekek miatti elaprózódás nem a megfelelő ellenszere a válságnak – fogalmazott kedden egy athéni sajtótájékoztatón Dominique Strauss-Kahn, az IMF főigazgatója. Strauss-Kahn hétfőn az EU és az IMF 750 milliárd eurós közös mentőalapjának (EFSF) növelésére próbálta rávenni a pénzügyi tárcavezetőket, de Németország kemény ellenállása miatt ez csak sikertelen próbálkozás maradt.

Szintén megmerevedtek az álláspontok annak a luxemburgi–olasz közös javaslatnak a kapcsán, hogy az új válságkezelő mechanizmus jegyében bocsássanak ki közös EU-kötvényeket. Az ezt szintén elvető Németország és Hollandia szerint igazságtalan lenne, ha a fegyelmezetlen euróövezeti országok miatt a kiadásaikat kordában tartók is magasabb hozamot fizetnének a közös kötvény után.

Elemzők szerint a pénzügyminiszterek passzivitása az Európai Központi Bankot (EKB) hozza kényszerhelyzetbe – mutat rá a Reuters. A piaci bizalom további csökkenésének elkerülése végett ugyanis a frankfurti pénzintézet folytatni kénytelen államkötvény-vásárlásait. Az EKB egy neve elhallgatását kérő tisztviselője szerint ugyanakkor ez nem folytatható a végtelenségig, mivel az uniós jegybank nem kívánja magára vállalni a gyenge euróövezeti országok utáni öszszes kockázatot. Éppen ezért Frankfurt is az EFSF bővítését sürgeti. Ennek kapcsán több szakember is úgy vélekedett, hogy az írek mellett a portugálokat is be kellett volna már vonni az EFSF „védőszárnyai” alá.

Legalább abban egyezség született kedden, hogy az ideinél „szigorúbb” stressztesztet hajt végre februárban az EU az uniós bankszektor teherbírásának lemérése végett – jelentette be kedden Olli Rehn uniós pénzügyi biztos. A Brüsszel által júliusban végrehajtott előző tesztet sok kritika érte engedékenysége miatt, miután mindössze 7 bank bukott meg a vizsgálat alá vetett 91-ből. Ráadásul az „elmeszelt” hitelintézetek között egy ír sem szerepelt, miközben azóta óriási veszteségekre derült fény a szigetország bankjainál. Rehn azzal védekezett tegnap, hogy Írország esete „különlegesnek” tekintendő, miután a legrosszabb helyzetbe került Anglo-Irish Bankot kivonták az akkori vizsgálat alól, tekintettel arra, hogy államosították, és a piac szemében már „rossz banknak” számított.

A program keretében a magyar állam kölcsönöket nyújt a pénzintézményeknek annak érdekében, hogy a válság közepette is folytatni tudják hitelezéseiket a reálgazdaság számára.

A program keretében a magyar állam kölcsönöket nyújt a pénzintézményeknek annak érdekében, hogy a válság közepette is folytatni tudják hitelezéseiket a reálgazdaság számára. Bírált bankadók Magas járulékos költségeket és a piaci verseny torzulását vetítette előre az egyes uniós országokban tervezett bankadók kapcsán egy tanulmány. Az EU pénzügyminiszterei által tegnap megvitatott dokumentum szerint a Belgiumban, Németországban, Magyarországon, Ausztriában, Portugáliában, Svédországban, Dániában, Cipruson és Nagy-Britanniában tervezett vagy már hatályba lépett elvonások kettős adóztatással fenyegetik a több országban is aktív pénzintézeteket.

Különösen nagy ennek a veszélye a német–francia–brit viszonylatban. Párizs és London már egyezséget is kötött a bankok kettős adóztatásának elkerülése érdekében, és Németország is dolgozik az ilyen célú bilaterális megállapodások kidolgozásán. -->