A lengyel pénzügyminisztérium egyelőre elemzi, milyen előnyökkel, illetve hátrányokkal járna egy bankadó bevezetése – derül ki abból a válaszból, amelyet a lengyel pénzügyminiszter-helyettes adott tegnap egy parlamenti interpellációra. „A pénzügyminiszter pillanatnyilag azt elemzi, milyen potenciális előnyökkel és kockázatokkal járna, ha pótlólagos pénzügyi terhet rónának kiválasztott pénzügyi intézményekre” – fogalmazott válaszában Dariusz Daniluk. Hozzátette: a tárca különösen nagy figyelemmel kíséri más uniós tagállamok reakcióit ebben a kérdésben.
Lengyelországban tavaly augusztusban vetődött fel először a bankadó bevezetésének a gondolata, akkor Donald Tusk miniszterelnök azt hangsúlyozta, az intézkedés nem jelent majd nagy terhet a pénzintézeteknek. Szeptemberben Jacek Rostowski pénzügyminiszter azt közölte, a bankadó a parlamentben egyszer már megvitatott tervezet szerint a mérlegfőösszeg 0,39 százalékát tenné ki. (Magyarországon a hitelintézeteknél az adó a módosított mérlegfőösszeg 0,45 százaléka.)
Szlovénia is fontolgatja a bankadó bevezetését: a ljubljanai kormány a múlt év végén vitatta meg a hitelintézetek megadóztatásának lehetőségét. A tervek szerint a hitelezési szint további fenntartása érdekében a teher alól mentességet kapnának azok a bankok, amelyeknél jelentős a kihelyezett új hitelek aránya.
Lengyelországgal szemben Szlovákiában nincs napirenden a bankadó bevezetése. November elején ugyanis a pozsonyi parlamentben leszavazták a Smernek a bankadó bevezetésére irányuló javaslatát. Az ellenzéki párt szerint az adó az áfaemelést válthatta volna ki. A pénzügyi tárca indoklása szerint a Smer javaslata túl korai volt, tekintve, hogy az EU-ban még zajlik a vita az egész unióra kiterjedő tranzakciós adóról szóló javaslatról. Az előterjesztés szerint a szlovák bankadó nyomán 186 millió euróval nőttek volna tavaly a költségvetés bevételei, és ez valószínűleg elég lett volna az áfa egy százalékpontos – 19 százalékról 20-ra – emelésének kiváltására.
Eközben az Európai Bizottság még nem reagált arra a levélre, amelyet tizenhárom jelentős európai nagyvállalat vezetője küldött december közepén Brüsszelnek a magyar különadók, köztük a pénzügyi szolgáltatókra kivetett teher miatt – írta a minap a Die Welt online kiadása. A tiltakozó cégek között négy pénzügyi szolgáltató (a német Allianz, a francia Axa és a holland Aegon és ING) szerepel. A vállalatvezetők szerint a magyar kormány intézkedései az Európai Unió jogszabályait megsértve egyoldalúan diszkriminálják őket a hazai vállalatokkal szemben.
A javaslat tárgyalását február közepén kezdheti meg a parlament.
A javaslat tárgyalását február közepén kezdheti meg a parlament. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.