Hivatalosan is 80 százalék felett a GDP arányos államadósság

2010 harmadik negyedévével záruló elmúlt egy évben az államháztartás nettó finanszírozási igénye – amely tartalmazza a központi bankkal szemben az újrabefektetett jövedelem elszámolását is1 – a pénzügyi számlák adatai szerint a GDP 5,3 százalékát tette ki (1413 milliárd forint).

A magánnyugdíj-pénztárakból az állami nyugdíjrendszerbe visszalépők miatti transzferek az elmúlt egy év során 98 milliárd forinttal (az éves GDP 0,36 százalékával) javították az egyenleget, az átlépések túlnyomó részben 2009 utolsó és 2010 első negyedévében történtek. A harmadik negyedévben az államháztartás finanszírozási igénye a negyedéves GDP 2,9 százalékát érte el (202 milliárd forint).

Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett (maastrichti) adóssága 2010 harmadik negyedévének végén a GDP 82,2 százalékát tette ki (22005 milliárd forint).

Az év harmadik negyedében a központi kormányzat finanszírozási igényét (133 milliárd forint) értékpapírok kibocsátásával és betétei csökkentésével fedezte, miközben jelentősen nőttek a nyújtott hitelei és egyéb követelései. A helyi önkormányzatok finanszírozási igényüket (35 milliárd forint) elsősorban értékpapír kibocsátással, hitelfelvétellel és egyéb követeléseik csökkentésével fedezték, ugyanakkor jelentősen növekedtek a hitelintézeti betéteik is. A társadalombiztosítási alapok finanszírozási igényét (33 milliárd forint) az egyéb követelések csökkenése és a központi kormányzattal szembeni hiteltartozások növekedése fedezte.

A háztartások nettó finanszírozási képessége a pénzügyi számlák adatai szerint 2010 harmadik negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 4,9 százalékát érte el (1317 milliárd forint). A magánnyugdíj-pénztárakból az állami nyugdíjrendszerbe visszalépők miatti transzferek az elmúlt egy év során 98 milliárd forinttal (az éves GDP 0,36 százalékával) csökkentették a háztartások nettó finanszírozási képességét. A harmadik negyedévben a háztartások nettó finanszírozási képessége a negyedéves GDP 3,4 százaléka volt (236 milliárd forint).

A jelzett időszakban a pénzügyi eszközök esetében a hitelintézeti értékpapírok, a befektetési jegyek és a nyugdíjpénztári követelések növelése volt jelentős, miközben számottevően csökkentek a forint- és devizabetétek. A kötelezettségek esetében a forinthitelek növekedése és a devizahitelek jelentősebb csökkenése volt jellemző, és jelentősen csökkentek az egyéb tartozások is.

A nem pénzügyi vállalatok nettó finanszírozási képessége a pénzügyi számlák adatai szerint 2010 harmadik negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 0,5 százaléka volt (449 milliárd forint). A harmadik negyedéves finanszírozási igény a negyedéves GDP 1,3 százalékát érte el (87 milliárd forint).

A harmadik negyedévben a nem pénzügyi vállalatok pénzügyi eszközeik közül elsősorban a hitelintézeti betéteiket, tulajdonosi részesedéseiket és az egyéb követeléseiket növelték, valamint külföldi hiteleiket csökkentették. A kötelezettségek esetében a külföldi tulajdonosi tartozások és az egyéb tartozások növekedése, valamint a külföldről felvett hitelek csökkenése volt a meghatározó.

A külföld nettó finanszírozási igénye (a nemzetgazdaság finanszírozási képessége) 2010 harmadik negyedévével záruló elmúlt egy évben a pénzügyi számlák adatai szerint a GDP 1,5 százalékát tette ki (405 milliárd forint). A harmadik negyedévben a külföld finanszírozási igénye a negyedéves GDP 0,1 százaléka volt (7 milliárd forint).

A külföldiek a pénzügyi eszközeik közül elsősorban tulajdonosi részesedésüket és egyéb követeléseiket növelték, valamint hiteleiket és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjaikat csökkentették. A tartozások közül tranzakcióból eredően elsősorban a tulajdonosi részesedések és az egyéb tartozások növekedtek, valamint a betétek, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és a hitelek csökkentek.

A korábbi becslés felülvizsgálata során a pénzügyi vállalkozások által nyújtott devizahitelek tranzakciói változtak. Ez a változás 2008 elejéig visszamenőlegesen érintette a nem pénzügyi vállalatok, az egyéb pénzügyi közvetítők valamint a háztartások finanszírozási képességét.

A társasági nyereségadóból várható 2010-es bevételek a Költségvetési Tanács legújabb előrejelzése alapján csökkentek a korábbi adatokhoz képest, így az államháztartás finanszírozási igénye visszamenőlegesen, 2010 első és második negyedévében is növekedett körülbelül 20-20 milliárd forinttal.

A pénzügyi szervezetek különadójából 2010 harmadik negyedévében a pénzügyi számlákban 91 milliárd forint, a szeptember végéig esedékes összeget számoltak el a költségvetésben.