Tovább drágulhat a finanszírozás

A világ tíz legkockázatosabb adósa közé került tavaly a negyedik negyedévben Magyarország a CMA Datavision felmérése szerint. A toplistán megszerzett kilencedik helyhez 378 bázispontos CDS-felár kellett, annak a kumulált kockázata pedig, hogy az államadósságot öt éven belül át kell strukturálni, a független CDS-ár-jegyző cég szerint 23,8 százalékos lett. Magyarország adósságkockázata az önkormányzati választások után kezdett meredeken emelkedni, a jelentés szerint a kormány fiskális politikájának és a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások hírének hatására.

Az ötéves államkötvény CDS-e emiatt 18 százalékot nőtt, miközben a feltörekvő európai régió minden országában csökkent a kockázati felár. Hosszú időn át Romániával közös pályán mozgott a magyar csődkockázat ára, az utolsó negyedéves elszakadás Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője szerint a továbbra is magas hosszú távú költségvetési kockázatok mellett annak is betudható, hogy több kormányzati intézkedés is rontotta a befektetői hangulatot. A szakember ezek közül a nyugdíjpénztárakkal kapcsolatos tervek mellett az Alkotmánybíróság hatáskörének csorbítását, a Költségvetési Tanács megszüntetését és a monetáris tanács tagjainak kinevezésével kapcsolatos híreket emelte ki.

Az új esztendőben sem javult a helyzet, a múlt héten mindennap emelkedett a magyar CDS, pénteken már 386,85 bázisponton állt. Utoljára tavaly június elején volt ennél magasabb a kockázati szint, amikor Kósa Lajos és Szijjártó Péter arról nyilatkozott, hogy Magyarország államcsődközeli helyzetben van. Most nem erről van szó. „Az eurózóna perifériáján lévő országok adósságkockázatának növekedése miatt emelkedik a magyar CDS” – mondja Jobbágy. Tajti Imre, az ING Alapkezelő kötvényportfólió-menedzsere szerint pedig azért növekszik a felár, mert a piac devizakötvény-kibocsátásra számít. Ilyenkor, év elején szokta ugyanis a piacra dobni az Államadósság-kezelő Központ az adott évre tervezett euró- vagy dollárkötvényeket.
Öröm az ürömben, hogy a magas kockázat egyelőre nem jelent meg az állampapírok hozamában – mondják a szakértők. „A piac átmenetileg védve van, mivel nincs nagy kínálati nyomás” – mondja Orbán Gábor, az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő kötvényüzletág-vezetője.

A kegyelmi állapot viszont törékeny lehet, ha nagymértékben romlik a nemzetközi befektetői hangulat, mert ha például Portugáliának is mentőcsomagra lesz szüksége, gyorsan emelkedni kezdhetnek a hozamok. Tavaly év elején 240 bázispont körüli CDS mellett valamivel 8 százalék alatt voltak a hosszú államkötvények hozamai, jelenleg a CDS 170 bázisponttal magasabb, a tízéves hitelpapír hozama viszont csak mintegy 20 bázisponttal emelkedett eddig, 8,17 százalékosra. Orbán szerint a CDS alapján könnyen 9,5 százalékosra emelkedhetnek a közeljövőben a hosszú hozamok, de ha nő a kockázati felár, két számjegyű kamatokkal is találkozhatunk. „Ekkor viszont ördögi körbe kerülünk, olyan drágává válik ugyanis a meglévő államadósság finanszírozása, hogy képtelenség lesz az adósságot csökkenteni” – figyelmeztet Orbán. Az Aegon alapkezelő szakértője szerint, ha ez bekövetkezik, mindenképpen le kell majd szorítani a felárat, ami csak egyensúlyra törekvő, legalább középtávon gondolkozó gazdaságpolitikával lehetséges.

Jobbágy Sándor valamivel derűlátóbb, egyelőre stagnálást vagy mérsékelt emelkedést vár az állampapír-piaci hozamoknál. „Február végétől az határozhatja meg a hozamokat, hogy mit tartalmaz a beharangozott gazdaságpolitikai csomag. Különösen a hosszú távú hozamok szempontjából fontos, hogy a kormány megmondja, hogyan tartja majd alacsonyan a hiányt, ha elfogynak a rövid távon elkölthető pénzek” – mondja a CIB Bank elemzője. Vészhelyzet viszont Jobbágy szerint még nincs, 2011-ben és 2012-ben legalábbis a finanszírozás biztonságosnak tűnik, amit segíthet az IMF–EU-hitelkeretből lehívott, de még fel nem használt tartalék is.