Drámai agrárár-emelkedés

A növényi termékek árának drámai emelkedése, az állatitermék-árak minimális növekedése olvasható ki a tavalyi év mezőgazdasági árváltozásaiból. Kissé ugyan lassult a mezőgazdasági drágulás a tavalyi év végére, azonban így is nagyon magas szinten vannak az árak, a mezőgazdasági termelői árindex három éve mutatott utoljára olyan magas értéket, mint az elmúlt év végén.

A decemberi 29 százalékos termelőiár-emelkedéssel éves átlagban 16,8százalékkal haladták meg az agrárium felvásárlási árai az egy évvel korábbit – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adataiból. A kedvezőtlen időjárás miatt kialakult terméshiány miatt a gabonák ára decemberre 57,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, de a gyümölcsfélék is 56,5 százalékkal lettek drágábbak ugyanezen időszak alatt. Eközben a vágóállatok és állati termékek alig drágultak: mindössze 1,8 százalékos volt éves átlagban ezen a területen az áremelkedés, csak az utolsó hónapokra emelkedett 10 százalék körüli szintre a havi mutató. Ez is túlnyomórészt a tej korábban nyomott árának korrekciójából származik, a húsfélék ára továbbra is alacsonyan maradt.

Ami a növénytermesztésnek kedvező, az a gazdaság többi szektorának kevésbé: az agrárárak az év második felében egyre inkább megjelentek az élelmiszerekben is, év végén 6,7 százalékkal drágultak az élelmiszerárak. Emiatt a várt mérséklődés helyett ismét gyorsult az infláció, még inkább eltávolodva a kitűzött 3 százalékos céltól. Már a gyenge termésről szóló első hírek hatására magasabb pénzromlással kezdtek kalkulálni a szakértők, azonban az erőteljesebb és tartósabb lett a vártnál.

Bár a decemberi adat alatta van a novemberinek, ez korántsem jelenti azt, hogy a következő hónapok számai jelentősen elmaradnak e csúcstól – nyilatkozta a Világgazdaságnak Fórián Zoltán. Az Agrár Európa Kft. üzletág-igazgatója hozzátette: az idei év eddig eltelt időszakában a főleg a gabonafélék és olajnövények, valamint a gyümölcsök árai által hajtott emelkedés nem ért véget. A következő hónapokban megjelenő adatok főleg a csökkenő sertésár miatt fognak kissé alacsonyabb növekedést mutatni.

A magyarországi mezőgazdasági árindex alakulása szoros összefüggést mutat a világpiaci ármozgásokkal. Mivel a korrekció még a világpiacon sem látszik, arra kell számítanunk, hogy a mezőgazdasági árak hazai színvonala nem kezd el azonnal mérséklődni – mondta el Fórián. Valószínű, hogy csak ez év tavaszán kezdődik majd el egy visszaesés a mezőgazdasági termékek világpiacán, ennek mértéke és időtartama azonban elmarad a már említett korábbitól – összegezte.

Ennek oka, hogy a mezőgazdasági termékek vonzó befektetési területté váltak a kockázati tőke számára, amely egyre gyakrabban tér vissza e piacokra. Elsősorban ezért és nem valós világpiaci hiány miatt folytatódik majd a mezőgazdasági tömegcikkek világpiaci árának tendenciózus emelkedése az előttünk álló években – állítja Fórián Zoltán.

A növényi termékek árának emelkedése tartós tendencia, és elsősorban nem a humán fogyasztás, hanem a rossz időjárás, valamint a biodízel-termelés, etanol-előállítás fűti a világpiaci drágulást – mondta lapunknak Raskó György agrárközgazdász. A takarmányárak ilyen elképesztően gyors emelkedése még egy átlagos országban is bajba sodorná az állattenyésztőket, ám Magyarországon az ágazatra nehezedő egyéb költségek miatt, valamint amiatt, hogy a hatóságok kifejezetten ellenségesek az állattartókkal szemben, egyre több ágazati szereplő adja fel tevékenységét. Magyarországon már így is az egyhektárnyi mezőgazdasági területre jutó haszonállat-sűrűség hatoda a Nyugat-Európa országaira jellemzőnek.

A hazai állattenyésztés rossz teljesítménymutatói, a takarmányárak változásának való kitettség, valamint a kedvezőtlen szabályozási környezet miatt a magyar agrárium egyre inkább a növénytermesztésre fog átállni, csak néhány nemzetközi szinten is sikeres állattenyésztő maradhat – jelentette ki Raskó. Szerves fejlődést jelent ez, hiszen az ország adottságai alapvetően a növénytermesztésnek kedveznek, azt lehet versenyképesen művelni. Ez a világpiaci árak kisebb-nagyobb hullámzásaitól függetlenül is látható – állítja az agrárközgazdász. A növénytermesztésre való átállás azonban a sokszor elhibázott törvényi szabályozás és a politika miatt túl gyorsan, társadalmi problémákat eredményezve valósul meg – tette hozzá Raskó.