Elemzők: Jó, hogy Orbán véget vetett a találgatásoknak

Suppan Gergely, a TakarékBank Zrt. elemzője szerint fontos kijelentés, hogy Orbán Viktor megerősítette, a kormány nem tervezi az inflációs cél megemelését, erről ugyanis több találgatás jelent meg az elmúlt időszakban a sajtóban. Ezt a lépést a piacon nem nézték volna jó szemmel, mert a hitelességet egyértelműen rontotta volna, ezért a híresztelések cáfolata mindenképpen pozitív üzenet a piacok számra, erre akár erősödhet is a forint - mondta az elemző.

Suppan Gergely nem tartja problematikusnak azt sem, hogy a miniszterelnök nem ígér 2020 előtt eurót, hiszen a legtöbb kelet-európai országban jelenleg föl sem merül a 2019 előtti csatlakozás az eurózónához. Megemlítette, hogy az elemzők körében 2016 és 2020 közötti eurócsatlakozási várakozások vannak, de véleménye szerint nem ez most a fő kérdés.

Fontosabbnak tartja Orbánnak azt a kijelentését, hogy az eurózónának az a dolga, hogy erősítse az eurót, Magyarországé pedig az, hogy a forintot erősítse. Az elemző véleménye szerint ha Magyarország rá tud találni a felzárkózási útra, az lehetővé teszi, hogy a forint lassan ugyan, de stabilan felértékelődjön, ami minden szempontból pozitív lenne, többek között a devizahiteleseknek is jót tenne.

Az elemző rámutatott, hogy mint azt a miniszterelnök is említette, az eurózónában kezd körvonalazódni az egységes költségvetési politika szükségessége. Magyarországnak viszont nem érdeke például az egységes adópolitika, mert egy versenyképesebb adórendszert szeretne bevezetni. Ebből a szempontból tehát nem is szükséges elsietni az eurózónához való csatlakozást.

Suppan Gergely pozitívnak értékelte a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által pénteken bejelentett 250 milliárd forintos tartalékalap létrehozását is. Úgy vélte, Magyarország hitelessége ezáltal még tovább erősödhet, és ez is javíthatja a forintot és az ország kockázati megítélését.

Hozzátette: feltételezése szerint az Európai Unión belül felmerülhetett annak szükségessége, hogy az egyes tagállamoknak legyen saját kockázati tartalékelhatárolásuk, így lehetséges, hogy hamarosan más tagállamokban is bejelentenek hasonló lépéseket.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője emlékeztetett: nem először hangzott el az, hogy az euróbevezetésre az évtized vége előtt nem lesz lehetőség. Úgy vélte, amit mondott a miniszterelnök, az reális felmérése a jelenlegi helyzetnek.

Egyrészt Magyarország nyilvánvalóan nem érett az euró bevezetésére, és a következő egy-két évben nem is válik azzá. Másrészt az eurózónában olyan irányba mennek a dolgok - és erről beszélt a miniszterelnök is -, ami egy jóval egységesebb euróövezet irányába terelné a tagállamokat, és ez a költségvetési és adópolitika egységesítését is jelenti. Ebben a tekintetben valóban úgy tűnik, hogy Magyarország érdekei nem esnek egybe azzal, ami megfelel az eurózóna fő gazdaságai, Németország és Franciaország igényeinek - fejtette ki.

Megjegyezte: hogy az eurózóna egyes országainak és országcsoportjainak is különbözőek az érdekeik, ezeket nehéz lesz összehangolni.

Török Zoltán úgy vélte, hogy amit Orbán Viktor a monetáris politikáról mondott, az alapvetően megnyugtatóan kell hogy hasson a piac számára. "Józan szavak" hangzottak el arról hogy Magyarországnak alacsony inflációra van szüksége, és hogy nincs szó az inflációs cél megemeléséről. Az új összetételű monetáris tanács kapcsán pedig a kormányfő arról beszélt, hogy nem kell radikális változásra számítani a monetáris politikában.

Az elemzők azt nem tudták értékelni, mit értett Orbán Viktor az alatt, hogy "újra meg kell nyitni" Surányi György és Simor András tavaly ősszel a sajtóban lezajlott vitáját a monetáris politikáról. Mindketten úgy vélték: a miniszterelnök ezzel talán azt jelezte, hogy a monetáris politika megvitatását szakmai irányba terelné vissza a politikai színtérről. Ezt mindenesetre a piac számára szintén pozitív üzenetként értékelték az elemzők.